2013. június 3., hétfő

Házi rétes- NRP 1.

Ahogy kezembe vettem a Nagymamám Receptkönyvét (igen, direkt nagybetűkkel, mivel nincs más címe), ez a rétesrecept volt az első, ami "szembe jött". Belegondoltam, miért is ne, nagyon szeretjük a rétest, a tésztáját még soha sem csináltam kézzel, itt az ideje elkezdeni...nagyon aranyos a recept felépítése, pl. "adjunk hozzá annyi tejet, hogy rétestészta legyen" :-). Nagy szerencse, hogy száz éve sütök, mert azért ez feladta volna a leckét. Viszont szuper állagú tészta, megtartom, az biztos. És az ára töredéke a boltiénak. Na meg az a menőség, hogy saját rétes :-)


Hozzávalók:
A tésztához
350 gramm liszt
1 tojás
1 evőkanál porcukor
kb. 50 gramm tej

A rántáshoz
100 gramm vaj + a kenéshez kb. 50 gramm
100 gramm liszt

A töltelékhez
2 darab alma
1 marék dió
50 gramm cukor
1-2 teáskanál fahéj
2 evőkanál sütimorzsa/zsemlemorzsa

250 gramm túró (krémes)
2 tojás fehérje
75 gramm cukor
1  citrom reszelt héja, pici leve
fél vaníliarúd magjai
2 evőkanál búzadara

A lisztből és vajból rántást csinálunk, én most az igazi hagyományos ízek kedvéért zsírral csináltam (margarinnal is oké, akinek az tetszik), kihűtjük.
A tészta hozzávalóiból rugalmas alapot készítünk, az a lényeg, hogy ne tapadjon a deszkához, és ne legyen túl kemény, mert akkor nehéz nyújtani. A tésztát vékonyra nyújtjuk, és megkenjük a rántással, majd szorosan felcsavarjuk és 20 percre pihenni küldjük (én a hűtőbe).
Közben van idő a tölteléket elkészíteni. A tojásfehérjét felverjük, majd összekeverjük a többi hozzávalóval.
Az almát meghámozzuk és apró kockára vágjuk. A diót megdaráljuk, és a többi alkotórésszel  (az almát is beleértve) összekeverjük.
A tésztát 6 egyforma részre vágjuk, majd egyesével téglalap alakúra nyújtjuk. Itt kell minden türelmet bevetni, legyen szép vékony, könnyen kezelhető a tészta, nem erőből kell csinálni, csak kitartóan. Ha elég vékony, vagy meguntuk a nyújtást, a tésztát lekenjük vajjal, megszórjuk kevés zsemlemorzsával, majd rátesszük a tölteléket, és feltekerjük, majd a tetejét is megkenjük vajjal.
Nekem 4 almás és 2 túrós lett ebből a mennyiségből.
A réteseket 200 fokos sütőben aranyszínűre sütjük. Aztán várjuk a hálálkodást/ellenállunk a csak még egy szélét kísértésnek.


4 megjegyzés:

  1. Na, őszinte leszek. Nekem a rétesnyújtás nem mindig szokott sikerülni... Olyankor aztán magyarázom a bizonyítványomat, általában a liszt rossz minőségére fogom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben az a jó, hogy nem húzni kell, és nagyon könnyen kezelhető a tészta!

      Törlés
  2. Ha sós tölteléket szeretnék, akkor mennyi cukrot tegyek a tésztába?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugodtan beleteheted az egy kanál cukrot, ettől egyáltalán nem lesz édes a tészta, csak az állagán javít! Sok sikert hozzá!

      Törlés