2013. június 21., péntek

Túrógombóc

Van egy szép csíkos füzetem, olyan spirálozott fajta. Abba írtam a recepteket a szakácsiskolában. Meg a tankönyvbe, ami ezer oldalas. Ezért éppen hülyét kapok, amikor azon kevés dolgok egyikét akarom megtalálni, ami hasznos elméleti infót ott szedtem fel. Mert tuti a másikban van. Sajnos a túrógombóc pontos arányát sem vágom már fejből így 4 év után, ezért kénytelen voltam kutatni. Pedig egykor megtanultam az egész könyvet. De megvan :-) így nem maradt el a vacsora.
Kísérő a vaníliás eperlekvárom. Epekedve néztem, és nemzeti hősként nem ettem belőle.
(Hős 2.: ezt a bejegyzést reggel 6-kor írom, kávé után, miután a fél 5 óta kukorékoló cseppemet a pihenőszék álomba ringatta. Legyen már hideg!!!!!!!!!!!!)


Hozzávalók:
500 gramm túró
3 egész tojás
130 gramm búzadara
egy citrom reszelt héja, 1 evőkanálnyi leve
egy vaníliarúd magjai

Az összes hozzávalót elkeverjük és betesszük a hűtőbe legalább egy órára pihenni. (Ezalatt a gríz megduzzad, felszívja a nedvesség nagy részét, és a tészta állaga plöttyből gombócozhatóvá válik.) Akinek van idegzete hozzá, sokkal könnyebb (puhább) gombócokat tud csinálni, ha habbá veri a fehérjét és úgy teszi a túróba.
Egy nagy fazékba sós vizet teszünk főni, és elkezdjük a gombócokat gömbölyíteni nedves kézzel egy deszkára. Ha felforrt a víz, egy hosszú késsel beletoljuk óvatosan a gombócokat (ha felcsap a víz, mert ezt kihagytuk és kézzel pakolunk, tuti csúnya szavak a vége!), majd pár percig főzzük. Egyet vegyünk ki, és próbáljuk meg, akkor látszik, hogy puha-e.
Vajon pirított zsemlemorzsába forgatjuk, édesszájúaknak porcukrozzuk és a gyümölcslekvárral tálaljuk.


2 megjegyzés:

  1. Irigykedve olvasom, hogy a picur boldogan eszik! Bár ebben az iszonyatos időben nem bánom, hogy nem kell minden nap főzni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd eszik a Tietek is:-) nem fogod győzni :-) na igen, mostanában én is utálom a konyhát belülről :-(

      Törlés