2013. december 22., vasárnap

Karácsonyi májpástétom

Ezt a receptet, amely egyébként eredetileg Lila fügétől van, még novemberben csináltam,  kistesóm, Dida 17. szülinapjára. Eredetileg konyakban felfőzött aszalt füge is van benne, na de én ilyesmit soha nem ennék meg, úgyhogy csak egy kis tokaji aszú került bele, füge nélkül. És az eredeti alapja libahús filé, de csirkéből ugyanúgy tökéletes. Zseniális recept. Ja és a leveles tésztához, a fagyasztott Tesco gazdaságos a legjobb, nincs lapokra vágva, nem élesztős, pont ez kell hozzá. Kipróbálni érdemes!!



Hozzávalók:
600 gramm csirkemell és comb filézve, nyersen ledarálva
200 gramm libamáj
100 gramm füstölt szalonna, darálva vagy minire vágva
2 gerezd fokhagyma
fél dl tokaji aszú
só, bors
vaj
500 gramm leveles tészta

A csirkehúst a szalonnával együtt ledaráljuk, majd a fűszerekkel, a zúzott fokhagymával és az aszúval összekeverjük.
A májat kisebb kockákra vágjuk, majd a vajon egy percig pirítjuk, hogy kifehéredjen, majd a húshoz keverjük.
A tészta 2/3-val kibéleljük egy piteforma, vagy kapcsos tortaforma alját, belesimítjuk a pástétomot, majd lefedjük a maradék tésztával, összetekerjük a szélét és jól megszurkáljuk.
140 fokos előmelegített sütőben másfél órát sült.
Alá tegyünk egy tepsit, kissé engedi a vajat.


2013. december 11., szerda

Blogkóstoló 13.- Gundel palacsinta

A blogkóstoló 13. fordulójában Káosz kapitány konyhája jutott nekem. Eddig nem ismertem az oldalát, szét is néztem alaposan, és nagyon nehezen tudtam választani...ha most lenne időm, rengeteg dolgot kipróbálnék, de most idő híján vagyok, ezért egy gyors palacsintára esett a választásom a szombati munkanap délutánján. Nem is bántuk meg, nagyon jól sikerült. A burek még nagyon közeli cél...ajánlom nézegetésre!

Hozzávalók:
10 db palacsinta

A töltelékhez: 
20 dkg darált dió
2 dl tejszín 
pici rum
cukor ízlés szerint 
1 narancs héja

Csokiszósz:
2 db tojássárgája
10 dkg cukor
5 dkg étcsoki
1 ek. holland kakaópor
2 dkg vaj 
2 dl tej 
pici rum

Az eredeti ízvilágon picit változtattam. A töltelékhez a tejszínt egy narancs héjával összeforraltam (zöldséghámozóval vékony csíkokra vágtam a héját, majd mikor eleget forrt, kidobtam), beletettem a cukrot, rumot és a diót, majd félretettem.
 A csokihoz a  tojássárgáját elkeverem a cukorral, majd a tejjel.  Ezt felmelegítettem, hozzátettem az összetört csokit, kakaóport, vajat és rumot és besűrítettem.
A palacsintákat a diókrémmel megtöltöttem, 4 részre hajtottam és a szósszal leöntöttem.
A képen klasszikus módon tálaltam, de utána rájöttem, hogy sokkal finomabb, ha a dióra ráteszem a csokiszószt és feltekerem. Nem szép, de mit számít...


2013. december 10., kedd

Kinder Bueno 2.

Ez már volt egyszer, de annyira jó, hogy nem lehet abbahagyni. Karácsonyra és hétköznapra is melegen ajánlott :-)


Hozzávalók:

A tésztájához:
6 tojás fehérje
6 evőkanál kristálycukor
2 evőkanál liszt
2 evőkanál morzsa (keksz-, vagy babapiskóta-, vagy zsemlemorzsa)
1 teáskanál sütőpor
1 evőkanál olaj

200 gramm törökmogyoró megpirítva, nagyobb darabokra vágva

200 gramm Nutella (ebből kivételesen jó egy olcsóbb is)

400 grammos vajas keksz (Lidl, teljes kiőrlésű)

A krémhez:
6 tojás sárgája
1 csomag vaníliás pudingpor
3 evőkanál liszt
150 gramm cukor
0,5 liter tej
250 gramm margarin/vaj
100 gramm étcsoki

4 dl tejszín
2 csomag vaníliás cukor
2 habfixáló


Először sütőben vagy serpenyőben megpirítjuk a mogyorót, ledörzsöljük a héját és összetörjük nagyobb darabokra. 
A sütőt 180 fokosra előmelegítjük.
A tojások fehérjét felverjük, majd a cukrot kanalanként hozzáadjuk és kemény habot verünk belőle. A többi hozzávalót is kanalanként adagolva belekeverjük és sütőpapírral borított tepsire öntjük, elsimítjuk, és a mogyorót rászórjuk. 15 perc alatt megsütjük, majd lehúzzuk a papírról (óvatosan, én késsel alávágtam).

Amikor kivettem a sütőből a tésztát, én egy tepsibe beleállítottam a nutellás üveget és betettem pár percre (már kikapcsoltam, csak meleg volt), hogy jól megolvadjon a mogyorókrém. A fél üvegnyit rákenjük a mogyorós tésztára, majd beborítjuk a keksszel.

A krém hozzávalóiból az első 4-et 1 dl tejjel jól kikeverjük, hozzáadjuk a többi tejet és sűrű krémet főzünk belőle, majd megfelezzük még melegen és az egyik felébe belekeverjük az olvasztott csokit, majd kihűtjük.

A hideg krémbe belekeverjük a vajat (megfelezve). 

A tésztaalap kekszeire pár teáskanál tejet csepegtetünk, majd megkenjük a csokis krémmel, kirakjuk keksszel újra, és a vaníliás krémmel is megkenjük, majd hűtőbe tesszük legalább fél napra.

A tejszínt kemény habbá verjük és a krémre simítjuk.



A kekszből megmarad kb. 10 dkg. Most 3dl-es Cserpes tejszínt tettem rá, elég volt.

Rizspuding

Azt hittem, már ezer éve fent van ez a pillanatok alatt elkészülő gluténmentes édesség, amit most laktózmentesen csináltam meg az érzékenyek kedvéért. Málnalekvár ízesítette fogyasztáskor, tetején csupán egy szem zsidócseresznye üldögélt a kép kedvéért. Ha nagyon kell édesség, tényleg gyorsan kész.



Hozzávalók:
500 ml tej
35 gramm rizsliszt
50 gramm cukor (méz, stb.)

A hozzávalókat csomómentesre keverjük először pici tejjel, majd az egésszel és közepes lángon sűrűre főzzük, vizezett tálkákba öntjük és kihűtjük. Kész is.

2013. október 31., csütörtök

Blogkóstoló 12. Nutella roll cake

A blogkóstoló mostani fordulójában Dina világa blogját sorsolta nekem Teller Cake kiskuktái. Megmondom őszintén, nagyon örültem, szeretem a fantasztikus tortáit, a marcipán iránti rajongását, meg a stílusát is. Kicsit csaltam, ugyanis a blogkóstolós sütit már egyszer megcsináltam fahéjas verzióban. Meg kellett a nutellással ismételni. Jaj de szeretjük. Meg a kollegáim is :-) Köszi Edina!



Hozzávalók:
3 bögre liszt (sima, 2,5 dl-es)
1/2 teáskanál só
1 bögre cukor
1 csomag sütőpor (10 gramm)
1,5 bögre tej
2 egész tojás
1 csomag vaníliás cukor
1/2 bögre olvasztott vaj (10 dekás darab)
a tetejére:
150 gramm mogyorókrém (nálam Ritter sport nugát) 
egy evőkanál liszt
cukormáz:
egy bögre porcukor
2-3 evőkanál tej 

 A száraz hozzávalókat egy tálban összekevertem, majd egy másik tálban a vajon kívül minden egyebet, amit aztán ráöntöttem a szárazakra, és alaposan elkevertem, ekkor jött bele a vaj. Zsírpapírral bélelt tepsibe öntöttem, ami nálam 20x 30 cm-es volt. 
A mogyorókrémet mikróban megolvasztottam, elkevertem a liszttel, majd az alapra kanalaztam és szép márványosra elhúzogattam egy kanállal. 170 fokos sütőben fél óra alatt megsütöttem.
Mikor kivettem a sütőből, a cukormázzal megkentem (a hozzávalóit simán összekevertem előtte).
Nagyon finom kalóriabomba.

2013. szeptember 19., csütörtök

Blogkóstoló- almás pite

A mostani fordulóban Mézeskalács konyháját kaptam. Esküszöm a határidő már úgy kezdett nyomasztani, mint a munkahelyemen :-) blogolás, mint stresszforrás :-D ?? Na de komolyra fordítva a szót, többgyerekes, szimpatikus anyuka a "sorstársam", sokféle hagyományos és különleges ételt és sütit készít és lefotózza a cuki állatait is (na ezt a munkát nem irigylem). Olyan szórakoztató olvasni, mint 4gyereket, érdemes nála körbenézni.
Most ezt a hagyományos almás pitét választottam, mert B. abba a korba ért, hogy kedvence az egérfogaival az almát körberágni, majd ezzel a többórás tevékenységgel egy nyomvályút hagyva az alma 90 %-át otthagyni. Jó, ez tuti fárasztó 2 db kinőtt és 3 db milliméteres fogkezdeménnyel. Szóval sok alma maradványból valamit kellett kezdeni. Az almás muffint akartam, de végül a mennyiségre is hajtottam, és a sztori is tetszett. Szuper nagymamás pite!


Hozzávalók:
500 gramm liszt
200 gramm zsír (nálam most vaj)
1 egész tojás
200 gramm porcukor
1 dl tej
1/2 cs sütőpor

1-1,5 kg reszelt rétesalma 
5 evőkanál nádcukor
1 evőkanál fahéj

Az almát megpucoltam, ikeás szeletelővel eltávolítottam a közepét, ledaráltam a robotgéppel, majd a cukorral és fahéjjal összekevertem.
A tészta összes hozzávalóját összegyúrtam, egy nagy tepsibe sütőpapírt tettem és a tészta felét olyan nagyságúra nyújtottam, mint a tepsi, majd a nyújtófa segítségével beletettem. Megszórtam zsemlemorzsával, rátettem az almát és beborítottam a másik tésztalappal.
Jól megszurkáltam villával a tetejét és 180 fokon megsütöttem. Kicsit több, mint fél óra kellett neki. Jaj de fincsi!


2013. szeptember 18., szerda

Szűzérmetekercs- spenóttal, juhtúróval, kápiával baconbe tekerve

Ez a husi megrendelésre készült, így szelet fotó nincs róla, csakis kérésre teszem fel ide. Egyszerű elkészíteni, és elég látványos, az alapanyagok meg tetszés szerint variálhatók. Semmi bonyodalom.


Hozzávalók:
1 egész szűzérme
50 gramm spenót (friss)
125 gramm juhtúró
bors
2 gerezd fokhagyma
1 kápia paprika
200 gramm bacon

A szűzérmét hosszában felvágjuk és igyekszünk minél nagyobb szeletet kialakítani belőle, majd a lehető legvékonyabbra kiklopfoljuk. Sózzuk, borsozzuk.
A spenótot megmossuk, szárítjuk, a túrót az összenyomott fokhagymával kikeverjük.
A húst megkenjük a juhtúróval, kirakjuk a spenót levelekkel, a belső részére egy csíkban paprika szeleteket teszünk, majd feltekerjük és a bacon szeletekkel szorosan betekerjük.
Tepsibe tesszük és 200 fokon, alufóliával befedve megsütjük, majd a fóliát levéve megpirítjuk. Kb. egy óra kellett, hogy puha legyen. Maghőmérővel ellenőriztem, ennek híján késsel vágjunk le egy picit, hogy puha-e. 
A sütőből kivéve legalább 15 percig még ne vágjuk fel. Hidegen, melegen is jó.

Húsvágáshoz videó itt.


2013. szeptember 17., kedd

Fügés- mandulás kevert pite

Ezt a szuper kis sütit Mimi és Mama oldalán láttam. Mivel épp vasárnap volt, épp vettem egy nagy doboz lila fügét, és épp másnap Anyósom jött bébivigyázni, adott volt, hogy gyorsan megsüssem. Nagyon könnyű, különleges ízű süti a mandulától (én a diót kihagytam), máskor is elkészítem. (Aki ismer, annak: a fügéket is szorgalmasan kikerültem, jó.)

Hozzávalók (26 cm-es formához):
200 gramm puha vaj
175 + 25 gramm nádcukor
4 egész tojás
125 gramm liszt 
1 teáskanál sütőpor
125 gramm darált mandula 
450 gramm friss füge
1 marék mandula a tetejére
1 zacskó vaníliás cukor

A vajat a cukor nagy részével és a tojások sárgájával habosra kevertem, beletettem a sütőport, a sót, a mandulát és a lisztet, végül a maradék cukorral kemény habbá vert fehérjét is beleforgattam. 
A tetejét kiraktam a megmosott és félbe vágott fügével, megszórtam kis mandulával és vaníliás cukorral, majd 180 fokos sütőben egy óra alatt átsütöttem.


2013. szeptember 12., csütörtök

Cukkinis-garnélás villámpizza és egy kenyér

Vannak dolgok, amiket jó, ha kitartóan hangoztatunk magunkról, így szuper ötleteket kaphatunk (és van téma is olyanokkal, akik valamiért úgy érzik, muszáj beszélgetni, de nem lenne miről). Rólam mindenki tudja, hogy a főzés a mániám. Így például a szépészeti fenntartó kezelés alatt (ott azért van téma bőven, ami érdekes) olyan kiváló pizzaverziót hallottam, amit aznap ki kellett próbálnom. A férjem úgy betolta az egészet egyszerre, hogy csak néztem. (Ja és nem, nem kell válást fontolgatni ezért, nem ilyen önző, én szimplán kihagyom az úszó dolgokat és a borsón kívüli zöldségeket az életemből.) Ilyen lesz még.
Mostanában, ha kenyeret sütök (gyakran kell, nem szeretek boltit adni), néha lecsípek egy kisebb darabot a tésztából, és pizzának megsütöm. Tiszta nyereség, ugyanaz a tésztája, mint a kenyérnek, kis feltét hozzá és kész a gyors vacsora, a sütő meg úgyis megy. (Paradicsomszósz nálam kis poharakban elkészítve a fagyasztóban.)


Hozzávalók (egy kenyér és egy nagy pizza):
kb. 600 gramm liszt (teljes kiőrlésű és BL80-as kenyérliszt keveréke)
30 gramm élesztő
350 gramm víz (picit több is lehet)
pizzafeltét (ez azért 2 pizzára is elég)
125 gramm juhtúró
2 gerezd fokhagyma
bors
1 pici salátacukkini
150 gramm sajt
1 marék garnéla

A kenyér hozzávalóit elkevertem és lefedve a duplájára kelesztettem. Amikor kész lett, egy ökölnyi gombócot félretettem, a többi tésztát átgyúrtam és a sütőformába tettem, majd 250 fokra előmelegítettem a sütőt.
A gombócnyi tésztát a lehető legvékonyabbra nyújtottam és a szuper aldis pizzasütő formába tettem, ami lyukacsos alulról, ezért jó ropogósra süti a tésztát. 
A juhtúrót a borssal és a szétnyomott fokhagymával kikevertem (ha sűrű, tejföllel lehet lazítani), majd az alapra kentem, nagy lyukú reszelőn ráreszeltem a cukkinit, megszórtam a fagyasztott rákkal és a sajtot is ráreszeltem. A túró sós, többet nem tettem rá.
A sütőben ropogós barnára sütöttem, majd betettem a kenyeret is, ami 200 fokon, 45 perc alatt sült át.
Köszi Jusztina :-)!




2013. szeptember 10., kedd

Karamellás csokitorta

Nagyon sokat főztem és sütöttem mostanában, de energiám bejegyzést írni kevesebb. Elfelejtek fotózni, vagy csak este tudok, így hát most majd a képi világ még lejjebb fog süllyedni. De a kaják finomak lesznek :-)! Ez a torta (mi mással kezdjünk) keresztelőre készült, és azt hallottam, nagy sikere volt. Úgyhogy ne maradjon a vendégsereg recept nélkül, feljegyzem ide, mielőtt törlődik a gyorsítótáramból.



 Hozzávalók: (24 vagy 26 cm-es tortaformához)
Az alaphoz
75 gramm csoki
60 gramm vaj
3 egész tojás
60 gramm cukor
25 gramm liszt
25 gramm őrölt mandula
25 gramm keményítő
pici só
csapott teáskanál sütőpor
A krémhez
400 ml tejszín
250 gramm mascarpone
100 gramm cukor
100 gramm étcsoki
1 evőkanál keserű kakaópor
1 csomag zselatinfix
A sós karamellhez
100 gramm barnacukor
1 kásvéskanál só
1 dl tejszín
1 jókora teáskanál vaj

A tésztával kezdjük, a sütőt melegítsük elő 180 fokra. A vajat és a csokit mikróban olvasszuk össze. A tojások fehérjét egy pici sóval verjük kemény habbá, a cukrot keverjük el a tojás sárgájával, majd adjuk hozzá a csokis vajat. Keverjük bele a lisztet, keményítőt, mandulát és sütőport, majd a tojásfehérjét több részletben, óvatosan. A sütőpapírral bélelt tortaformába egyengessük el a krémet és kb. 20-25 perc alatt süssük meg, hagyjuk kihűlni. 
A krémhez a tejszínt fél dl kivételével verjük kemény habbá. A kimarad tejszínt forrósítsuk fel mikróban, majd tördeljük bele a csokit és keverjük addig, míg fel nem olvad. A mascarponét és a cukrot keverjük el, tegyük bele a kakaóport, a felolvasztott csokit és a zselatint. Végül a tejszínhabbal óvatosan keverjük el az egészet.
Közben a cukrot zománcozott fazékban a legkisebb lángon megolvasztottam, közben nem piszkáltam, legfeljebb megráztam gyengéden. Mikor elolvadt, ráöntöttem a tejszínt, a sót, hozzáadtam a vajat,  majd addig főztem kevergetve, míg el nem olvadt. Ekkor ráöntöttem a lehűlt tortaalapra.
Ha 24cm-es formát használtunk, egy magasabb tortagyűrűvel vegyük körbe a piskótát, öntsük rá a krémet (a 26 cm-es esetében nem lesz sok a krém, elég a forma magassága), majd egy kanál hátlapjával egyengessük el.  Hűtsük egy éjjel! Tetejét olvasztott csokival díszítsük.



2013. szeptember 5., csütörtök

Darázsfészek- NRP 3. és SAD 18.

A darázsfészek számomra a leginkább Nagymamához köthető süti, látom magam előtt, ahogy kivette a sütőből és mindennek, az egész folyosónak (verandának hívták) vaníliaillata volt. Akkor valahogy nem is rajongtam annyira érte, nagyon finom volt, de ennyi. Ma már értékelném sokkal jobban...mindenesetre a süti tökéletesen illeszkedik a SAD 18. kiírásába, ez egy igazi vidéki finomság. Sokféle verzió létezik, a mi környékünkön a töltelék vaj és cukor volt (semmiféle dió!), a lényeg pedig a sütés befejezése előtti vaníliás tejjel lelocsolás, amitől hihetetlenül puha és szottyos lesz és másnapra sem éri utol a kelt tészták keményedős végzete. Magában is tökéletes, de ha házi lekvárt adunk hozzá, még jobb. 
Még valami, utánaszámoltam, és több, mint 20 éve sütök kelt tésztákat, ez tök nagy büszkeségem, simán csinálom már úgy, mint a vidéki nagyik, "szemre" a tésztáját. Sőt, most le tudom írni a receptet, de ez az utóbbi idők legkönnyebb kelt tésztája lett, mert csak a kezemre és a szememre hagyatkoztam és nagyon alaposan kidolgoztam a tésztát. Ennyi a titka: sokat kell csinálni jó alapanyagokból, semmi margarin és mű vaníliás cukor. Még több kelt okoskodás itt.

Hozzávalók:
a tésztához
500 gramm liszt (kis BL80-as kenyérliszt sokat dob rajta)
kb. 250 gramm langyos tej
25 gramm  élesztő
csipet só
3 evőkanál cukor
2 tojás sárgája
50 gramm olvasztott vaj
a töltelék
50 gramm vaj
fél rúd vanília magjai
100-150 gramm barna cukor
a locsoláshoz
200 gramm tej
2 evőkanál cukor
vaníliarudak

A lisztet egy tálba szitálom (vagy öntöm), megsózom (ez nagyon fontos, a kelt tészta enélkül ehetetlen), majd a vaj kivételével az összes többi hozzávalót beleteszem és robotgéppel addig dagasztom, míg elválik az edény szélétől. Ekkor beleteszem a vajat és tovább dagasztom, míg fényes, hólyagos nem lesz. Lefedve kelesztem, míg a duplája nem lesz.
Amíg kel, a szobahőmérsékletű vajat elkeverem a cukorral és a vaníliával. Legyen krémes, kenhető, de nem folyékony.
A vanília héját a locsolásra szánt tejbe áztatom, megmelegítem az egészet és elkeverem benne a cukrot is.
A megkelt tésztát átgyúrom, majd a lehető legnagyobbra nyújtom, rákenem a cukros vajat, majd nem túl szorosan feltekerem, éles késsel felvágom és egy kerámiatepsibe teszem, amit előtte kivajaztam. Itt mehetnek a csigák viszonylag közel, mert jó, ha összeérnek a tejjel locsolás miatt.
A kész csigákat fél órát kelesztem a tepsiben (ez a konyha hőmérsékletétől is függ, legyenek jó nagyok, de figyeljünk, ha túlkel, az baj, kb. duplára nőjön), majd az előmelegített 170 fokos sütőbe teszem (nem légkeverésre). Mikor már elkezd barnulni, a vaníliás tejjel alaposan meglocsolom és teljesen megsütöm (kb. 20-30 perc az egész folyamat). (Egy évesekkel kiváló program a sütőbe bámulni és a levegőt szagolgatni, majd kemény szívű anyaként nem adni a cukros sütiből- ez már kevésbé kiváló rész.)
Ha kihűlt, bezsebeljük a dicséreteket. 


2013. szeptember 2., hétfő

Cheesecake sós karamellel - süti mérleg nélkül, csak úgy szemre

Vissza kicsit az időben: ez úgy kezdődött, hogy az országtorta miatt elvittem magammal a mérlegem a szüleimhez, ahol a kisfiam szülinapját tartottuk. És szépen ott is felejtettem. Mivel visszakapni csak ma fogom, olyan sütiket választottam a héten, amikhez nem volt fontos. A legeslegjobb ez a "szemre" készült sós karamelles cheesecake lett. Ebből még ettem is, fogyókúra ide, vagy oda. Délután viszont egy szomszédunk megdicsért, hogy milyen csinos vagyok, ami egy kisgyerekes anyukának köztudottan olyan, mintha hájjal kenegetnék, így elhatároztam, hogy továbbra sincs sütizés meg liszt, mert megéri. 
Azért ez a sütike álljon itt az emberiség többi részének (és nekem is).

 Hozzávalók:
az alaphoz
1 csomag zabfalatok
100 gramm vaj (1 kis csomag)
a krémhez
500 gramm mascarpone (egy nagy doboz)
fél doboz habtejszín (200 grammosból)
3 óriásira púpozott teáskanál tejföl
fél vaníliarúd magjai
2 teáskanál keményítő
3 egész tojás
4 evőkanál cukor
pici só
a sós karamellhez
5 evőkanál barnacukor
fél kocka vaj (50 gramm)
a kis dobozos tejszín másik fele
1 kiskanál só

A zabkekszet összetörtem, az olvasztott vajjal elkevertem, sütőpapírral bélelt aljú 26 m-es kapcsos tortaformába nyomkodtam és betettem a hűtőbe.
A krém hozzávalóit jól elkvertem elektromos habverővel (aki édesebben szereti, toljon még cukrot, de a karamell miatt nekem ez bőven elég volt), majd a lehűlt alapra öntöttem.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem, majd a tortaformát egy tepsibe állítva sütöttem meg, hogy a forma aljából kifolyó vaj miatt ne sütőtakarítással teljen a vasárnap. 45 perc kellett neki, félidőben pedig egy alufólia a tetejére, barnulás ellen. Mikor kihűlt, betettem a hűtőbe, hidegen az igazi. (A forma alja még ragad, kerüljön egy tányér alá!)
A karamellhez a nádcukrot egy zománcos fazék aljára szórtam, kavarás nélkül megolvasztottam, majd a  többi hozzávalót is beletettem és addig forraltam, míg el nem olvadt. Ez a mennyiség pont elég a tortához.



2013. augusztus 27., kedd

Pavlova

Ez a torta is a szülinap része volt, hiszen mikor olvastam az országtorta receptjét, tudtam ám, hogy sok tojásfehérje fog kimaradni, és biztos voltam benne, hogy erre a receptre készülök már mióta feltette Piszke.
Én a Pavlova habtorta verzióját ismerem, istenei kávés csokikrémmel, de ez nagyon érdekelt már. És hogy mennyire jó? Egy példa: az esküvőjére egy év óta rendületlenül fogyózó húgom, aki gyakorlatilag fényevő mostanában, leült vasárnap ebéd után a 4 db mini (haha, vagy 15 centis) darab egyikével (jó, tejszínhab nem volt benne) és úgy betolta, hogy csak pislogtam, hogy ezt most hogy?? Lehet, hogy azóta sem evett mást :-)
Tessék próbálgatni!
 Hozzávalók (4 db mini körhöz):
120 gramm tojásfehérje (nekem 6 db M-es tojásból)
180 gramm kristálycukor
7 gramm keményítő
1 teáskanál almaecet

400 gramm habtejszín (30%, nem növényi!!)
ízlés szerinti cukor (pl. egy csomag vaníliás)
gyümölcsök

A tojások fehérjét habbá vertem, majd a cukorból 150 grammot fokozatosan hozzáadtam és úgy vertem tovább, míg kemény nem lett. Ekkor beleöntöttem a 30 gramm cukorral elkevert keményítőt, majd a végén az almaecetet. Kb. 10 percig kevertem, de a pontos idők Piszkénél tökéletesen le vannak írva.
Egy nagy tepsire sütőpapírt tettem, ráhalmoztam a 4 részre elosztott habot, körré alakítottam, kis mélyedést csináltam bele és felhúzgáltam a szélét. 100 fokos sütőben másfél órát sült, majd nyitott sütőajtónál hűtöttem ki. Ha teljesen hideg, lejön simán a papírról. De óvatosan kezeljük, törékeny!
Tálalás előtt a habbá vert tejszínnel megtöltöttem és gyümölcsökkel díszítettem. Ne tároljuk sokat, mert elázik a tejszíntől! 
A sütéshez pár dolog: a pavlova fehéren szép, ezért célszerű vagy csak alsó sütést kapcsolni, vagy felé tenni egy másik tepsit. A tojásfehérje hab akkor lesz kívül roppanós, belül krémes, ha teljesen gőzmentes sütőben  készül. Ha biztosra akarunk menni és bírja a férjünk idegrendszere, tegyünk a sütő ajtajába egy vékony falapot (tehát legyen egy kb. 1 centis rés), és úgy süssük, akkor csak száradni fog. Nekem azért nem fehér, mert a sütő elromlott és csak a légkeverés része működik. Ez nem ideális. De az ízén nem változtat!




2013. augusztus 26., hétfő

Első szülinapi torta

Eljött az a pillanat is, amikor  a kisbabámból kisgyermek lett. Nekem egyre elképesztőbb figyelni, ahogy nő és okosodik, nagyon sok örömet szerez a környezetének. Aki olvassa az írásaim, tudhatja, hogy az étkezésére nagyon ügyelek, csak egészséges dolgokat evett eddig. Igyekeztem a tortájában is erre figyelni. De a szülinapi buliján csak kibukott az egyénisége: a nagypapa által a másik nagyapa és rendes apa asszisztenciájával bográcsban készített zöldséges marhagulyás után másfél darab kemencében sült töltött káposzta volt a szerényke vacsorája, majd jött az örömmel betolt tortácska :-). 
Mit mondjak, pont ilyen kisfiút akartam!!!!! 
Az Ünnepelt tortája

 Hozzávalók:
a piskótához
250 gramm reszelt nyers sárgarépa
100 gramm nádcukor
2 teáskanál foszfátmentes sütőpor (DM)
250 gramm tönkölyliszt
200 gramm víz
50 gramm vaj
1 teáskanál fahéj

a krémhez
2 doboz Philadelphia krémsajt
75 gramm vaj
50 gramm porcukor

Az összes hozzávalót összekevertem, majd sütőpapírral bélelt formában megsütöttem 200 fokon, kb. 35 perc alatt. Mikor kihűlt, kettévágtam.
A krém hozzávalóit kikevertem, megkentem a sütit kívül-belül, majd lehűtöttem. Svédországból kapott ajándék csoki ízű marcipánnal vontuk be és Húgom díszítette.
Lehet a piskótába tojást is tenni, mert így elég sűrű.
Ez a torta nem az egészségesség csúcsa, de egy szelettel nem lehet tönkretenni egy év kitartó munkáját:-)
Piskóta ötlet innen.

Pavlova

Csülökkel töltött kenyér 
Az ünnepelt egyedül tortázik

Kis kosárban nagy baba

Az első ajándék után

A felnőttek másik tortája


2013. augusztus 25., vasárnap

Az ország tortája 2013 (milotai mézes diótorta) háziasszonyosított verzióban :-)



Itt az új ország torta. Elég riasztó a receptje elsőre. Kipróbálni nem akartam cukrászdában, hanem inkább otthon megcsináltam, és a tapasztalataim itt megpróbálom megosztani. Ennek alapján már szerintem sokkal egyszerűbb elkészíteni. Ha valaki belekezd, a legfontosabb tanácsom, hogy mindenből jó minőségű alapanyagot válasszunk, mert nagyban befolyásolja a torta ízét, és mivel annyira pepecselős munka, kár lenne kockáztatni. 
Normális, tárázható digitális mérleg nélkül ne kezdjünk bele. És érdemes először végigolvasni a receptet!!
A kép eléggé gagyi, nincs rajta még a díszítés, de a kisfiam szülinapi bulija volt a lényeg :-) ízre nagyon finom és ez a lényeg!



Hozzávalók (alapja 24 cm-es tortaforma):
A grillázsos piskótához
3 db tojássárgája
3 db tojásfehérje
50 g cukor
50 g dió grillázs (45g nádcukorból és 26g durvára vágott dióból)
50 g liszt
70 g pörkölt darált dió
15 g olaj

Először a diógrillázst készítsük el. Készítsünk ki egy kisebb táblát, arra tegyünk sütőpapírt. A nádcukrot tegyük egy vastag falú, kis méretű lábasba (zománcozott legyen), majd alacsony lángon, kavargatás nélkül olvasszuk meg, majd a durvára tördelt diót szórjuk bele, keverjük el, és öntsük a sütőpapírra, terítsük szét, majd hagyjuk lehűlni. Ha már hideg, mozsárban törjük apróra (ha nincs, egy nejlonzacskóba tegyük bele és húsklopfolóval törjük össze).
A grillázst, lisztet, darált diót keverjük el egy tányérban.
A piskótát készítsük el. A tojások fehérjét verjük habbá, adjuk hozzá a cukrot, verjük tovább, míg kemény lesz, majd adjuk hozzá a tojások sárgáját és az olajat, végül a diós-lisztes keveréket, immár óvatosan. Válasszuk két részre, tegyük a felét sütőpapírral bélelt kapcsos formába, majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük meg 8-10 perc alatt. A másik lapot ugyanígy süssük meg. A meleg piskótáról azonnal húzzuk le a papírt, ahogy hűl, egyre jobban ragad (a megolvadt karamell).
A piskóta kissé össze fog ugrani, de ez nem okoz gondot.

Diómarcipán réteg
30 g viz
30 g cukor
75 g darált dió
25 g fehércsoki
20 g karamellizált ostyatörmelék (nálam karamelles keksz)

A vizet és a cukrot összekeverjük, majd elkezdjük főzni. Ha már buborékos, akkor vegyünk ki belőle kanállal egy picit, és hideg vízbe mártott két ujjunkkal próbáljuk meg széthúzni a cukros masszát. Ha kb. egy centire feljön anélkül, hogy szakadna, vegyük le a tűzről (akinek van cukorhőmérője, ez nagyjából 105-112 fok között van- nekem nem kellett a tortához hőmérő).
Ha már nagyjából kézmeleg, keverjük bele a nagyon finomra darált diót, majd reszeljük bele a fehércsokit és az ostyát/kekszet. Az egészet botmixerrel jó alaposan pépesítsük, majd kézzel gyúrjuk össze. Ennek nyújthatónak kell lennie. Ha nem nyújtható, hanem darabos, nem kell kétségbeesni. A torta összeállításakor ez az alsó piskótalapra fog kerülni. A felette levő krém nedvességéből be fog szívni annyit, hogy nem fog gondot okozni. Törekedjünk rá, hogy marcipán állaga legyen, de nem létkérdés. Az íze lesz fontos.

Diós krém
50 g tej
60 g cukor
3 db tojássárgája (M-es tojás volt)
5 g vaníliás cukor (fél rúd vanília magjai)
20 g oldott zselatin ̇(1 dl víz 15 g zselatin feloldva ebből mérjük ki)
300 g tejszínhab (30%-os állati tejszín, nem növényi ízé)
120 g pörkölt és finomra őrölt dió

Először készítsük el a zselatint, ez a mennyiség az egész tortához elég lesz. Ha megköt, újra lehet melegíteni, a lényeg, hogy soha ne forraljuk fel. (Én reklám nélkül a dr.Oetkert ajánlom. Most egy gagyi volt itthon, meg is bántam, pont egy fokkal kellett volna jobb hozzá, ebben még soha sem csalódtam!) Tehát 15 gramm zselatinra öntsünk 1 dl vizet, majd folyamatos keveréssel oldjuk fel. A zselatin mennyisége ebben a receptben mindig ebből az oldatból számítandó!
A diót serpenyőben pirítsuk meg (szárazon), majd ha bírja a kezünk, dörzsöljük le a héját és daráljuk finomra.
A cukrot, a tojások sárgáját és a tejet keverjük el, majd alacsony lángon, habverővel kezdjük el melegíteni. 72 fokosnak kéne lennie, de hőmérő nélkül is elkészült. Ahogy keverjük, egyre habosabb állagú lesz a krém, és egyre sűrűbb. Türelemjáték! Ha meglátjuk az első hólyagot (buborékot), húzzuk le a tűzről, már kész is. Tegyük bele a zselatint (tehát az oldatból 20 grammot), keverjük el alaposan, majd adjuk hozzá a diót, tegyük félre. 
Verjük fel a tejszínt jó kemény habbá. (A minőség jegyében Cserpes tejszínt használtam, egy üveggel, ez picit több, mint 3dl, de nem baj.) Ha már nem meleg a krém, óvatosan forgassuk össze a tejszínhabbal. (Erre a legjobb egy szilikonlapát, egyenletes keveredést biztosít)
Én ezen a ponton kezdtem a tortát összerakni, mert a zselatin viszonylag gyorsan köt, ha minden krém előre kész, esélyesen tönkretesszük. 
A 24 cm-es kapcsos forma pereme kicsi lesz. Nekem van állítható karikám, ami sokkal magasabb peremű, az jó lesz, vagy csináljuk az összeállítást 26-os formában. Az egyik piskótát alulra tesszük, beborítjuk a kinyújtott dió marcipánnal, vagy ha töredezik, akkor csak nyomkodjuk rá, semmi baja sem lesz. 
Öntsük rá a diókrémet, majd a másik piskótalapot és tegyük hűtőbe.

Mézes krém
50 g tej
80 g vegyes virágméz (minél sötétebb annál ízesebb)
3 db tojássárgája
15 g oldott zselatin
200 g tejszínhab

A mézet, a tojások sárgáját és a tejet keverjük el, majd alacsony lángon, habverővel kezdjük el melegíteni. Ahogy keverjük, egyre habosabb állagú lesz a krém, és egyre sűrűbb. Türelemjáték! Ha meglátjuk az első hólyagot (buborékot), húzzuk le a tűzről, már kész is. Keverjük bele a zselatint (tehát az oldatból 15 grammot) keverjük el alaposan, majd tegyük félre.
Verjük fel a tejszínt jó kemény habbá. Ha már nem meleg a krém, óvatosan forgassuk össze a tejszínhabbal, majd öntsük a tortára, simítsuk el és most hűtsük legalább 4-5 órát, de legjobb egy éjszakát. (Azért, mert én 1 óra múlva már dermedtnek ítéltem meg, de csak a teteje volt az, és a következő réteggel elkeveredett, így másnap még egy réteg karamell bevonatot kellett rá tennem. Más kérdés, hogy szerintem így volt elegendő a karamell mennyisége, tehát én eleve a dupla mennyiséget teszem fel ide!)

Karamell-bevonat
190 g nádcukor 
300 g tej
60 g vaj
12 g keményítő
24 g hideg víz
20 g oldott zselatin

A nádcukrot megkaramellizáljuk (zománcozott lábasban, keverés nélkül), ráöntjük a tejet, vajat és ha a cukor feloldódott, beleöntjük a hideg vízzel elkevert keményítőt, egy percig forraljuk és belekeverjük az oldott zselatint.
Amikor már szobahőmérsékletű, a hideg tortára öntjük és még 3 órát hűtjük.
Nekem a tetejére való dísz nem volt szimpatikus, ezért karamellizált fél dió szemekkel díszítettem.
A kimaradt fehérjékből lett 4 mini pavlova. El sem hiszem, kész:-)











2013. augusztus 21., szerda

Pizzás csónak

Nos, az államalapítás ünnepén elértem és meghaladtam a 10.000 letöltést (esküszöm nem én nyitogatom az oldalam), amit minden olvasómnak nagyon köszönök! Nyilván más blogoknak ez napi mennyiség, de én csak egészen szűk körre terveztem a receptelést, és ehhez képest ez hatalmas számnak tűnik. Mások ilyenkor nyereményeket ajánlanak fel, de én ezzel várok egy másik kerek számot (eskü nem a 100.000-et). Ma egy gyors péksütit hoztam, amihez Ildikó adta az ötletet, én csak baba kompatibilissé dolgoztam át. Mennyire jól tettem! Kis Törpi a 8 db-ból egyet azonnal megevett (aki süt, tudja, hogy fél kiló lisztből mennyire nagy kifli jön ki, ha nyolc felé vágom  tésztát, és ezt egy még nem egy éves gyomor kapacitásához viszonyítjuk:-) ).
Mindegy is, nem az egyenlet a lényeg, jön a recept, hátha más haskók is befogadnák ezt a fincsi kiflit! Ja, és én direkt puhára alakítottam, aki ropogósat szeretne, vízből készítse és inkább 16 felé vágja. Jó sütést!


Hozzávalók:
300 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
200 gramm (BL 80-as) kenyérliszt
150 gramm (vagy bármilyen kis doboz) natúr joghurt
150 gramm víz
25 gramm élesztő
50 gramm vaj
2 kk só

1 nagy üveg passata
2 gerezd fokhagyma
5 levél friss bazsalikom
só, bors

reszelt cheddar sajt

A tésztával kezdünk. A liszthez hozzákeverem a többi hozzávalót (az élesztőt is csak belemorzsolva) a vaj kivételével, majd robotgéppel jól összedagasztom. Ha sűrű, még adok hozzá vizet, a tészta legyen jó lágy! Most teszem hozzá a vajat, ezzel is eldolgozom, így nem ragad majd a tálba. Letakarva duplájára kelesztem.
Közben elkészítem a szószt. Az összes hozzávalót botmixerrel elkeverem. 4 részre osztom, ebből hármat lefagyasztok, jó lesz ugyanerre a célra, vagy tésztaszósznak.
Ha megkelt a tészta, átgyúrom, 8 felé vágom, egyenként kör alakúra nyújtom, majd feltekerem és sütőpapíros gáztepsire teszem. Ha mindegyik kész, középen egy nagyon éles késsel jó mélyen bevágom. Tovább pihentetem, majd a lyukakba elosztom a paradicsomszószt és sajtot reszelek rá. Újabb pár perc pihentetés után 190 fokra előmelegített sütőbe tolom és kb. 20 perc alatt aranyszínűre sütöm.
A liszteket variálhatjuk szabadon.

2013. augusztus 20., kedd

Habcsókos szilvás pite

Adott a hosszú hétvége, amikor ugye muszáj sütni. Meg egy csomó szilva, amit nem is tudom, hogy minek vettem, valahogy az elmúlt 10 évben sem tudtam leszokni arról, hogy 6-8 embernek megfelelő mennyiségeket vásároljak és főzzek, mert ami ugye 23 év alatt rögzül, az nagy úr :-) Mindegy, szerettem volna valami kevésbé hagyományos szilvás pitét sütni, a fahéj és a dió adta magát, a habcsók már csak egy lépés volt. Igazi nagymama hangulatú süti lett. Pedig esküszöm, hogy még csak 34 vagyok, nem 74 :-)



Hozzávalók 
a tészta:
4 tojás sárgája
150 gramm vaj
50 gramm tej
25 gramm élesztő 
300 gramm liszt
1 teáskanál kristálycukor

a töltelék:
200 gramm kristálycukor
6 tojás fehérje
150 gramm dió (szárazon pirítva és durvára darálva)
2 teáskanál fahéj
60 dkg szilva kettévágva és magozva

A tésztát kell először elkészíteni. A langyos tejben feloldom az élesztőt, majd a többi hozzávalóval összegyúrom.
A tojások fehérjét kemény habbá verem, majd a cukrot két részletben hozzáadom. Mikor a hab már kemény, a fahéjat és a diót (én együtt daráltam a tuti keveredésért) óvatosan hozzáforgatom.
A tésztát 2 részre osztom,  kinyújtom, az egyik lapot a sütőpapíros tepsibe helyezem, megszórom zsemlemorzsával, kirakom a szilvával, majd eloszlatom a tojáshabot rajta és a másik lappal befedem.
Az egész sütit így pihentetem szobahőmérsékleten egy órát. (Előtte nem kell keleszteni!)
Sütés: a sütőt 220 fokra felmelegítettem, majd mikor beletettem a sütit, 170 fokra visszavettem. Kb. 25 perc alatt sült meg.
Fontos: a diót feltétlen pirítva tegyük bele, különben nem dominál az íze. Sütés után megemelkedik a tészta és furi állaga lesz, de hűléssel visszaáll a kívánatos állapot és szépen szeletelhető. Nekem volt 2 kóbor tojásfehérjém a hűtőben, de ha nincs, a többlet sárgáját tegyük nyugodtan a tésztába, vagy csak 4 tojásból süssük (ekkor persze vékonyabb lesz).