Vadas marha knédlivel

Ez az étel az egyik legnagyobb kedvencem, általában marhahúsból csinálom. Kicsit időigényes, de megér minden munkát. A knédli pedig a kötelező ráadás, jó, zsemlegombóccal is szuper, de ez a pihekönnyű tészta teszi tökéletessé. A héten hallott módszerrel pedig nem is macerás.

Hozzávalók:

egy szép darab sovány marhahús (nálam most comb, 70 dekás)

2 fej vöröshagyma

4 szál sárgarépa

1 szál fehérrépa

fél fej zeller és karalábé

2 gerezd fokhagyma

2 evőkanál barnacukor

zsír

só, bors, babérlevél

citrom leve és héja

1-2 evőkanál mustár

kis doboz tejföl

3-4 evőkanál tejszín

keményítő/liszt

A knédlihez

25 dkg liszt

2 gramm élesztő

1 kávéskanál só

175 gramm tej

2 evőkanál olaj/olvasztott vaj

A megmosott húst a felolvasztott zsíron körbepirítjuk nagy lángon, majd kivesszük egy tányérra. 

A zsírra szórjuk a cukrot és a karikára vágott hagymát és 2 db babérlevelet. Addig kevergejtük közepes lángon, míg a cukor meg nem karamellizálódik, majd a többi felkarikázott zöldséget is hozzáadjuk, és kb. 10 percig pároljuk alacsony hőfokon. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a mustárt és a citrom levét, majd felöntjük vízzel, és beletesszük a húst. Alacsony lángon, lefedve, időnként megforgatva puhára pároljuk. Ügyeljünk rá, hogy viszonylag sok leve maradjon, hiszen az lesz a mártás alapja.

Amikor puha, kivesszük a húst és egy deszkára tesszük hűlni. A zöldségeket (a babér kivételével) a hús levével összeturmixoljuk, ha kell utánasózzuk, borsozzuk, majd újra feltesszük főni. A tejfölt, kis hideg vizet és 2 evőkanál étkezési keményítőt simára keverünk, majd a forró mártás alapból fokozatosan hozzáadunk pár kanállal, hogy nagyjából egyforma legyen a hőmérséklete, majd a mártást ezzel besűrítjük. Ekkor adjuk hozzá a citrom levét, és ha kell még, pici mustárt, valamint a tejszínt. Amikor kellően sűrű (bevonja a kanalat, de nem főzelék állagú), elzárjuk a gázt, és az időközben felszeletelt húst visszatesszük bele.

A knédlihez a hozzávalókat összegyúrjuk robotgéppel (az élesztőt nem kell felfuttatni), duplájára kelesztjük, majd egy hosszúkás, tömzsi veknit formázunk belőle. Egy nagy fazékban sós vizet melegítünk, majd mikor már lobogva forr, a veknit úgy tesszük bele, hogy ami eddig felül volt (a kerekebb része), az kerüljön alulra (tehát megfordítjuk). Lefedjük és alacsony lángon 10-12 percig főzzük, és közben a fedőt nem emeljük fel! Az idő elteltével megfordítjuk és további 10-12 percig fedő nélkül, nagy lángon főzzük. Ha kész, egy deszkára tesszük, hűlni hagyjuk, majd szépen felszeleteljük és a hús mellé kínáljuk.

A hús alapja lehet sima zsír helyett kiolvasztott füstölt szalonna zsírja, ekkor a szalonnát is főzzük a mártás alappal, csak turmixolás előtt vegyük ki belőle.

Szűzérmetekercs- spenóttal, juhtúróval, kápiával baconbe tekerve

Ez a husi megrendelésre készült, így szelet fotó nincs róla, csakis kérésre teszem fel ide. Egyszerű elkészíteni, és elég látványos, az alapanyagok meg tetszés szerint variálhatók. Semmi bonyodalom.

Hozzávalók:

1 egész szűzérme

50 gramm spenót (friss)

125 gramm juhtúró

bors

2 gerezd fokhagyma

1 kápia paprika

200 gramm bacon

A szűzérmét hosszában felvágjuk és igyekszünk minél nagyobb szeletet kialakítani belőle, majd a lehető legvékonyabbra kiklopfoljuk. Sózzuk, borsozzuk.

A spenótot megmossuk, szárítjuk, a túrót az összenyomott fokhagymával kikeverjük.

A húst megkenjük a juhtúróval, kirakjuk a spenót levelekkel, a belső részére egy csíkban paprika szeleteket teszünk, majd feltekerjük és a bacon szeletekkel szorosan betekerjük.

Tepsibe tesszük és 200 fokon, alufóliával befedve megsütjük, majd a fóliát levéve megpirítjuk. Kb. egy óra kellett, hogy puha legyen. Maghőmérővel ellenőriztem, ennek híján késsel vágjunk le egy picit, hogy puha-e. 

A sütőből kivéve legalább 15 percig még ne vágjuk fel. Hidegen, melegen is jó.

Húsvágáshoz videó itt.

Cukkinis-garnélás villámpizza és egy kenyér

Vannak dolgok, amiket jó, ha kitartóan hangoztatunk magunkról, így szuper ötleteket kaphatunk (és van téma is olyanokkal, akik valamiért úgy érzik, muszáj beszélgetni, de nem lenne miről). Rólam mindenki tudja, hogy a főzés a mániám. Így például a szépészeti fenntartó kezelés alatt (ott azért van téma bőven, ami érdekes) olyan kiváló pizzaverziót hallottam, amit aznap ki kellett próbálnom. A férjem úgy betolta az egészet egyszerre, hogy csak néztem. (Ja és nem, nem kell válást fontolgatni ezért, nem ilyen önző, én szimplán kihagyom az úszó dolgokat és a borsón kívüli zöldségeket az életemből.) Ilyen lesz még.

Mostanában, ha kenyeret sütök (gyakran kell, nem szeretek boltit adni), néha lecsípek egy kisebb darabot a tésztából, és pizzának megsütöm. Tiszta nyereség, ugyanaz a tésztája, mint a kenyérnek, kis feltét hozzá és kész a gyors vacsora, a sütő meg úgyis megy. (Paradicsomszósz nálam kis poharakban elkészítve a fagyasztóban.)

Hozzávalók (egy kenyér és egy nagy pizza):

kb. 600 gramm liszt (teljes kiőrlésű és BL80-as kenyérliszt keveréke)

30 gramm élesztő

só

350 gramm víz (picit több is lehet)

pizzafeltét (ez azért 2 pizzára is elég)

125 gramm juhtúró

2 gerezd fokhagyma

bors

1 pici salátacukkini

150 gramm sajt

1 marék garnéla

A kenyér hozzávalóit elkevertem és lefedve a duplájára kelesztettem. Amikor kész lett, egy ökölnyi gombócot félretettem, a többi tésztát átgyúrtam és a sütőformába tettem, majd 250 fokra előmelegítettem a sütőt.

A gombócnyi tésztát a lehető legvékonyabbra nyújtottam és a szuper aldis pizzasütő formába tettem, ami lyukacsos alulról, ezért jó ropogósra süti a tésztát. 

A juhtúrót a borssal és a szétnyomott fokhagymával kikevertem (ha sűrű, tejföllel lehet lazítani), majd az alapra kentem, nagy lyukú reszelőn ráreszeltem a cukkinit, megszórtam a fagyasztott rákkal és a sajtot is ráreszeltem. A túró sós, többet nem tettem rá.

A sütőben ropogós barnára sütöttem, majd betettem a kenyeret is, ami 200 fokon, 45 perc alatt sült át.

Köszi Jusztina :-)!

Szalonnás-hagymás pite

Nem egy nyári ebéd, de miért ne? Múltkoriban, még a kánikula közepén kisfiammal a dédijénél voltunk, mikor apósom mesélte, hogy egy főzőműsort látott a vakon sütésről, ahol a sós pitetésztában hagymás-szalonnás töltelék sült. El is döntöttem, hogy mikor az első munkahetem lesz, megcsinálom nekik, míg a picurkámra vigyáznak, hiszen én is csináltam már párszor, és ettem is (régi szép idők). Nem sok munka, nagy örömszerzés. Utána azért még jöhetett egy kis brownie :-)

Hozzávalók:
 a tésztához
250 gramm liszt
150 gramm vaj
1 kávéskanál só
1 evőkanál cukor
egy egész tojás

a töltelékhez
200 gramm nyers kolozsvári szalonna
3 fej vöröshagyma
200 gramm tejszín
200 gramm/egy kis pohár tejföl
3 egész tojás
bors
150 gramm ementáli sajt

Először a tésztát készítettem el. A hozzávalókat a tojás kivételével aprítógépben összemorzsoltam, majd nagyon gyorsan belegyúrtam a tojást és beraktam fél órára a fagyasztóba. Ha a meleg kezünktől megolvad a vaj, élvezhetetlen, "szalonnás" lesz a tészta. Aki nem gyakorlott, jobban jár, ha először margarinnal csinálja, kevesebb a hiba lehetősége.

Amíg hűlt a tészta, a szalonnát apróra kockáztam, kiolvasztottam, majd pirosra sütöttem és kivettem a serpenyőből. A hagymát félfőre vágtam és mintegy 20 percig dinszteltem. Vagy fedő alatt kell, vagy néha pici vizet aláöntve. Majd visszatettem a szalonnát, belekevertem a tejfölt és a tejszínt, ez jól lehűtötte, majd megborsoztam. Megkóstoltam, és só a szalonna miatt nem kellett bele, így elkevertem benne a tojásokat, végül a reszelt sajtot.

A sütőt 190 fokra előmelegítettem, majd jól belisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát nagyon gyorsan, egy sütőpapírral bélelt 26 cm-es kapcsos formába tettem (legyen pereme is!), a maradék tésztát pedig egy 12 cm-es piteformába nyomkodtam. A tésztára sütőpapírt tettem /alufólia is jó, majd lencsét szórtam rá és 20 percig sütöttem, majd  kivettem a sütőből. Ekkor visszavettem 160 fokra a hőmérsékletet, a lencsét és a sütőpapírt eltávolítottam, helyére öntöttem a hagymás tölteléket és kb. 40 perc alatt aranybarnára sütöttem. A mini adag 190 fokon 20 perc alatt átsült, ő rögtön töltelékkel került bele.

(Titok: a lencsével együtt a fél tészta is kiborult. Így-úgy visszaillesztgettem és beleöntöttem a tölteléket, majd megsütöttem. Egyáltalán nem látszott, a tojás összefogja....szóval aki rohanna munkába, és bénázik, meg másra gondol, az se keseredjen:-) )

Rakott nyári zöldségek

Kivételesen jöjjön egy nem-édesség. Pedig esküszöm, normál ügymenetben minden nap főzök és édességet nem (na jó, azért nagyon sokszor), mégis túltengenek nálam a jó kis hizlaló nasik. Muszáj valami mást is mutatnom, jöjjön egy jó kis hízlaló egészséges egytálétel. Nem szép, de pillanatok alatt elfogyott, és az a lényeg.

Hozzávalók:

2 darab minipadlizsán

7 darab krumpli

7-8 kisebb paradicsom

500 gramm darált marhahús (lehet bármilyen)

1 fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

só

bors

1 doboz hámozott darabolt paradicsom/passata

200 ml tejszín

reszelt sajt a tetejére

A krumplit meghámoztam és egészben megfőztem, felkarikáztam, mint a többi zöldséget.

A hagymát megdinszteltem, hozzáadtam a húst, fehéredésig sütöttem, fűszereztem, hozzáadtam a minire vágott fokhagymát, majd a paradicsomszószt és puhára főztem. Legvégül hozzáöntöttem a tejszínt és elzártam a gázt.

Egy kerámiatepsi aljára tettem a krumplit, meglocsoltam a szósszal, ezt a padlizsán, újabb adag szósz, végül a paradicsomkarikák, pici maradék tejszínes ragu és reszelt sajt követte.

200 fokos sütőben olyan fél óra alatt sült aranyszínűre. Szottyos, puha, laktató, másnap is szuper.

Zöld rakott palacsinta- blogkóstoló 10.

A sorsoláson 4 gyerek blogját kaptam. Örültem is neki, már olvasgattam régebben is, meg különben is van 3 húgom, szóval fogalmam is van a 4 gyerekes életről :-) Nehéz volt választani, most tegnapelőtt is csak valami vacsorát kerestem, aztán beugrott, hogy ezer éve nem volt palacsinta, így a címke felhőben rákattintottam és már is elémtárult egy kiváló ötlet :). De a legeslegjobban a nyelvezet tetszik, annyira jó, hogy "megtakarítjuk" a spenótot, és az abszolút nyertes, a labdapecsenye (fasírt)!! Nálam semmi sem volt a palacsinta mellé felszolgálva, így is laktató és finom volt, ráadásul gyorsan elkészült, szóval bekerül a recepttáramba, köszi!!

 Hozzávalók:
10 db palacsinta (eredetileg 14, de nekem nagy a palacsintasütőm)
500 gramm spenót (friss, vagy fagyasztott)
100 gramm juhtúró
5-6 evőkanál tejföl
100 gramm krémsajt
2 gerezd fokhagyma
só
bors
szerecsendió

A spenótot vajon megfuttattam, beleraktam 2 gerezd fokhagymát (ez eredetileg nem volt benne), sóval és borssal ízesítettem, majd belekevertem a juhtúrót és 2 evőkanál tejfölt, majd addig főztem, míg a nedvesség nagy része el nem párolgott.

A krémsajtot a többi tejföllel elkevertem, sóval, borssal és szerecsendióval ízesítettem.

A palacsintákat rétegeztem, először a spenótos réteg jött, majd egy krémsajtos réteg következett, amíg a hozzávalók el nem fogytak.

Hűtőben várta a vacsorát. Így lehet szépen szeletelni, természetesen meg kell melegíteni előtte.

Túrógombóc karamellmorzsával és gyümölcsökkel

Már volt a blogon túrógombóc, most a régóta használatos karamellmorzsa miatt teszem fel újra, hihetetlenül feldobja! Szép is, és extra finom. Hátránya, hogy külön kell tárolni. Ha kifelejtjük a cuccot a férjünk ebédjéből (igen, a gondosan előkészített dobozka szépen figyel rám a gyümölcsszósszal és a morzsával a kávéfőző mellől), nem kell kétségbe esni. Le kell küldeni a boltba egy gyümölcsjoghurtért, vagy vaníliapudingért, és a ki nem felejtett ribizlivel is finom lesz.
MÉG valami: mivel ebben nincs cukor, vanília és citrom nélkül sós húsok köreteként is finom, fűszerezve, fél adagból levesbetétnek is királyság.

Hozzávalók:

500 gramm túró

3 egész tojás

120 gramm búzadara

só

egy citrom reszelt héja, 1 evőkanálnyi leve

egy vaníliarúd magjai

vaj
zsemlemorzsa
barnacukor

A tojásfehérjén kívül összes hozzávalót elkeverjük és betesszük a hűtőbe legalább egy, de inkább két órára pihenni. (Ezalatt a gríz megduzzad, felszívja a nedvesség nagy részét, és a tészta állaga plöttyből gombócozhatóvá válik.) A fehérjét habbá verjük, és a pihenés idő elteltével óvatosan a túróba keverjük

Egy nagy fazékba sós vizet teszünk főni, és elkezdjük a gombócokat gömbölyíteni nedves kézzel egy deszkára. Ha felforrt a víz, egy hosszú késsel beletoljuk óvatosan a gombócokat (ha felcsap a víz, mert ezt kihagytuk és kézzel pakolunk, tuti csúnya szavak a vége!), majd pár percig főzzük (összesen kb. 5 perc). Egyet vegyünk ki, és próbáljuk meg, akkor látszik, hogy puha-e.
Most a főzővízben hűtöttem ki, majd leszűrtem és jól záródó dobozba tettem.
A morzsához felolvasztom a vajat, ráöntöm a zsemlemorzsát és megszórom barnacukorral, majd aranyszínűre pirítom. Ekkor azonnal kiöntöm egy tányérra, mert a serpenyő hőjétől megégne. Finom ropogós, a gombóc legjobb része. Ha kihűlt, zárható dobozban tárolom. Nem keverem össze a gombóccal, mert megpuhulna.
Megmelegített lekvárral és gyümölcsökkel kínáltam.

A legnyáribb paradicsomszósz

Végre eljött az igazi, édes, napérlelte paradicsomok szezonja. Muszáj persze piacra menni érte, ha nincs saját kerthez szerencsénk, vagy nem élünk Olaszországban, de megéri. Most a gödöllői piacon kaptam a többihez képest méregdrága áron, de ég és föld.

Annyira finom szósz lett belőle, hogy a majdnem 11 hónapos, aki soha még sózott ételt sem kap, egy hatalmas adag tökfőzelék és méretes őszibarack után kiabálva követelte az adagját (ok, botmixerrel az ő hammjai készültek régen, önhiba), és úgy szopogatta a durumtésztáról, mintha legalábbis túró rudi lett volna (amit amúgy nem ismer). És nagyon sokat megevett belőle tésztával együtt amolyan befejező fogásként. Hát az anyukája ízlését örökölte :-). (Fogyózós őrülteknek: zöldsalátával is király. Magában is.)

Nem mondom, hogy annyi munka van vele, mint a hámozott konzerv kinyitása, vagy a bolti megvásárlása, de nem is sokkal több.

Hozzávalók (4 személyre szűken):

650 gramm édes paradicsom

1 csokor újhagyma

1 kis fej lilahagyma

3 gerezd fokhagyma

pici só

fehér bors

opcionális: friss bazsalikom és balzsamecet

Egy fazékban vizet forralok, beledobom a paradicsomokat, egy percig melegítem, majd hideg vizet öntök rá és lehúzgálom a héját.

Olívaolajon megdinsztelem a hagymákat, sózom, borsozom és az apróra vágott fokhagymát is beleteszem (nem kell nagyon aprózni, ott a végén a botmixer).

Rádobom a kockára vágott paradicsomot (magját is, nekem kell bele), és fedő alatt, a legkisebb lángon addig rotyogtatom, amíg elfő a leve. Botmixerrel egyneműsítem.

Mehet bele friss bazsalikom és egy kis löttyintésnyi balzsamecet, de most kihagytam, először főztem az idén, a paradicsom ízét akartam érezni.

Az én hamburgerem II.

Volt a hamburger zsemléje, most jön a lényeg, a husi. Nekem legalábbis egyre fontosabb így fogyókúra közben :-). Mi marhahús szeretők vagyunk, úgyhogy bár a házi hamburgernek nincsenek kőbe vésett szabályai, és mindenki abból csinálja, amiből a családja szeretné, én gyönyörű marhahúsból sütöttem. Megkértem a hentest, hogy darálja át kétszer, megígérte, hogy akár ötször is, de ez éppen elég volt. Úgyhogy némi kovászos uborkával és paradicsommal nekem ez egy elég finom ebéd volt. (Persze a zsemlés verzió jobban tetszett volna, de ez van.)

Hozzávalók (a 8 zsemléhez és a fogyózónak):

500 gramm kétszer átdarált, kissé zsíros marhahús

1 fej fehér hagyma

2 gerezd fokhagyma

só, bors

gondolatnyi pirospaprika

paradicsom

bacon

sajt

lilahagyma

csemege uborka

saláta

szósz ízlés szerint

A hagymát finomra vágtam, a fokhagymát úgyszintén (a fokhagyma nyomót nem szeretem, minden íz és nedvesség benne marad, késsel is szépen fel lehet vágni, sokkal intenzívebb lesz), megfűszereztem, jól átgyúrtam és pár órára betettem a hűtőbe (egy éjjelre még jobb lett volna). Sütés előtt 10 egyforma részre osztottam, gombócokat gyúrtam belőle, majd szétlapítottam.

A bacont sütőpapírra tettem, a 200 fokos sütőben, amíg megmelegedett, szép ropogósra sütöttem. A visszamaradt zsírba tettem a megformázott húspogácsákat és a forró sütőben 1-2-szer megforgatva pirosra sütöttem. Először levet enged, utána pirul. Grillen is elkészíthető!

A hamburgerzsemléket ketté vágtam, a vágott felüket megpirítottam, rátettem egy salátalevelet, a húst, a bacont, egy szelet sajtot, a felvágott zöldségeket, végül a szószokat, kinek-kinek ízlése szerint. Még egy pár másodpercre mikróba tettem, és mindenki ehette is. Jól nézett ki, tényleg. 

Egy igazán egyszerű szósz ráadásnak (tök mekis íze van :-)). Majonézt és ketchupot összekeverünk és nagyon apróra vágott póréhagymát teszünk bele, kicsit hűtőben érleljük. (Nem a konyhaművészet csúcsa, sőt, eléggé az alja, de mindenkinek lehetnek ilyen hülye heppjei.)

Szőke Virág Judy fotói

Túrógombóc

Van egy szép csíkos füzetem, olyan spirálozott fajta. Abba írtam a recepteket a szakácsiskolában. Meg a tankönyvbe, ami ezer oldalas. Ezért éppen hülyét kapok, amikor azon kevés dolgok egyikét akarom megtalálni, ami hasznos elméleti infót ott szedtem fel. Mert tuti a másikban van. Sajnos a túrógombóc pontos arányát sem vágom már fejből így 4 év után, ezért kénytelen voltam kutatni. Pedig egykor megtanultam az egész könyvet. De megvan :-) így nem maradt el a vacsora.

Kísérő a vaníliás eperlekvárom. Epekedve néztem, és nemzeti hősként nem ettem belőle.

(Hős 2.: ezt a bejegyzést reggel 6-kor írom, kávé után, miután a fél 5 óta kukorékoló cseppemet a pihenőszék álomba ringatta. Legyen már hideg!!!!!!!!!!!!)

Hozzávalók:

500 gramm túró

3 egész tojás

130 gramm búzadara

só

egy citrom reszelt héja, 1 evőkanálnyi leve

egy vaníliarúd magjai

Az összes hozzávalót elkeverjük és betesszük a hűtőbe legalább egy órára pihenni. (Ezalatt a gríz megduzzad, felszívja a nedvesség nagy részét, és a tészta állaga plöttyből gombócozhatóvá válik.) Akinek van idegzete hozzá, sokkal könnyebb (puhább) gombócokat tud csinálni, ha habbá veri a fehérjét és úgy teszi a túróba.

Egy nagy fazékba sós vizet teszünk főni, és elkezdjük a gombócokat gömbölyíteni nedves kézzel egy deszkára. Ha felforrt a víz, egy hosszú késsel beletoljuk óvatosan a gombócokat (ha felcsap a víz, mert ezt kihagytuk és kézzel pakolunk, tuti csúnya szavak a vége!), majd pár percig főzzük. Egyet vegyünk ki, és próbáljuk meg, akkor látszik, hogy puha-e.

Vajon pirított zsemlemorzsába forgatjuk, édesszájúaknak porcukrozzuk és a gyümölcslekvárral tálaljuk.

Baconos-citromos zöldborsóragu tésztához

Ez egy ősrégi Jamie Oliver tésztarecept, eléggé közismert. Jó, a képemen nincs tészta, mert én nem eszem lisztet mostanában, de zöldsalátával is nagyon-nagyon finom. Eléggé szörnyen néz ki, na de még az elején kikötöttem, hogy én nem a képekre hajtok, aki ismer, tudja, hogy milyen ízlésvilágú ételeket főzök, ez pontosan beleillik és az egyik kedvencünk. Szóval kép ide, vagy oda, nem maradhatott ki. Ez is a gyors vacsorák egyike. Továbbfejlesztve.

Hozzávalók:

100 gramm füstölt sonka (bacon is jó)

1 fej hagyma

250 gramm zöldborsó (több is, kevesebb is lehet)

fél citrom

1 nagy doboz tejföl

A sonkát feldarabolom és kevés olajon pirosra sütöm, majd rádobom az apróra vágott hagymát és megdinsztelem. Jöhet bele a zöldborsó, 10 perc alatt megpuhul egy kis vízzel felöntve. Ha elfőtt a leve és puha minden, ráöntöm a tejfölt, belenyomom a citrom levét, még kicsit főzöm és már kész is. Ha túl sűrű lenne, adjunk hozzá a tészta levéből. Ha szeretjük a citromot, a héja is mehet bele reszelve.

A tejföl persze créme fraiche eredetileg, de ez nem számít, így is tökéletes nekem.

Paradicsomos-krémsajtos csirke

Ez egy ősrégi Jamie Oliver recept, nem is tudom már melyik könyvében olvastam. A pontos arányokra sem emlékszem, csak úgy az alapelvekre. Éppen ezért mindig kicsit másfélére sikerül, na de éppen ez a jó benne. Gyors is, maradékmentőnek is megfelel, amolyan a sütő-teszi-a-dolgát-én-meg-a-sajátomét típus. De ettől még nagyon jó ám!
És ha majd másik konyhában fogok főzni akkor majd szép képeket fogok csinálni. Ez csak úgy a képeket elnézve jutott az eszembe :-)

Hozzávalók:
egy csirkemell filé (szerintem comb is jó lenne)
2 dl fűszeres paradicsomszósz (a múlt heti pizzához készítettem, lefagyasztva várta a sorsát)
200 gramm krémsajt vagy mascarpone
só, bors
vaj
kis reszelt sajt (most pecorino)

A csirkemellet közepes darabokra vágjuk, sózzuk-borsozzuk, majd vajban és némi olívaolajban hirtelen pirosra sütjük mindkét oldalát és egy tűzálló tálba tesszük.
A paradicsomszószt a sajttal összekeverjük, ha nagyon sűrű, egy kis tejszínnel hígíthatjuk, de a csirke levet enged, ezzel számolni kell! Ráöntjük a csirkedarabkákra és alufóliával lefedve 200 fokon kb. egy óra alatt puhára sütjük. Az utolsó 10 percben levettem a tetejét és rászórtam a sajtot, azzal pirult még. Ez el is maradhat. Most gnocchi volt a körete, de sima tészta is jó hozzá, én pedig balzsamecetes zöldsalátával ettem, úgy is nagyon finom volt.
Ha nincs maradék paradicsomszósz, akkor így készítsük el: egy kis olívaolajon 2 fej lilahagymát megdinsztelünk 2 darab babérlevél kíséretében, majd hozzáadunk 3 gerezd apróra vágott fokhagymát, sót, borsot és egy doboz konzerv paradicsomot vagy passatát és minél tovább rotyogtatjuk lefedve, alacsony lángon. A végefelé kis balzsamecettel meglocsoljuk, melléteszünk friss vagy fagyasztott bazsalikomot, majd ha kész, botmixerrel egyneműsítjük (babérlevél előtte kuka!).

Focaccia

Ez a vacsora úgy volt, hogy kaptam egy kis szombat délutáni alvási lehetőséget, amíg a törpike és apukája sétálni mentek. Később csatlakoztam én is, és érdeklődtem, hogy jó lesz-e focaccia vacsorára. Azt a kedves választ kaptam, hogy "jó lesz más is". Ok, akkor gondoltam térjünk be a boltba, elég volt az egész délelőtti főzés, nem muszáj nekem ezt folytatni. Meg is beszéltük, majd a sarkon még úgy döntöttünk, a bolt előtt még lesétálunk a strandig. Mire visszaértünk, épp ezerrel takarítottak a zárt ajtók mögött...maradt tehát az eredeti elképzelés, amit 50 perc múlva totálisan el is tüntettünk. Még a picur is kapott egy saját gombócot (csípős szósz nélkül), amit egy az egyben meg is evett a negyed fogával.

Hozzávalók:

A tésztához

330 gramm liszt (most BL80-as kenyérliszt)

100 gramm víz

100 gramm sör

10 gramm méz vagy barna cukor

20 gramm élesztő

csipet só

1 evőkanál olaj

A tetejére

3 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál citromlé, esetleg citromhéj

pici chilipehely

2-3 gerezd zúzott fokhagyma

A tészta hozzávalóiból rugalmas alapot gyúrunk, majd kelni hagyjuk pár percig (lehet rendesen is, de nekem nem volt most idő).

Ezalatt a tetejére kenhető szószt kikeverjük, azt is állni hagyjuk.

A tésztát kétfelé vesszük és nagyon vékonyra kinyújtjuk (nekem most a kerek forma volt kényelmes, de mindegy egyébként), megkenjük az olajos öntettel és előmelegített 220 fokos sütőben barnára sütjük.

Most igazi lángos módszerrel, tejföllel és sajttal ettük. Remek vacsora!

Recept innen.

Tonhalfasírt fetával

Újabb megúszós vacsora :-) pedig semmi fárasztó konyhai művelet nem történt tegnap, csak a fogzás megteszi a magáét az élethez való hozzáállásomhoz. Na de annyi baj legyen, így legalább megszületnek ezek az 5 perc munka + sütő étkezések, amik jól fognak jönni majd munka közben is (mintha a gyed az szórakozás lenne, persze!). Mindegy, ez volt, sütöttem hozzá fagyasztott bolti tócsnit (nem vagyok született feleség, szerencsére), meg tettem mellé friss rukkolát  krémes balzsamecettel (mekkora találmány!). Azért a bolti sült krumplit nem volt képem lefotózni:-).

Hozzávalók:

egy nagy doboz tonhalkonzerv

100 gramm fetasajt (cserélhető mozzarellára, vagy bármilyen sajtra, ki is maradhat)

1 egész tojás

só, bors

egy kis csokor aprított zöldpetrezselyem

egy marék zsemlemorzsa (vagy főtt krumpli szétnyomva)

A tonhalat villával széttörtem, és a többi hozzávalóval (kézzel) összegyúrtam, majd a muffinsütőt kibéleltem papírral (6 darab lett belőle) és beleegyengettem igazságosan szétosztva a masszát, a tetejére zsemlemorzsát hintettem és megspricceltem egy leheletnyi olívaolajjal. 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt kész (mikor a teteje már aranysárga, akkor jó).

4 sajtos lasagne

Mostanában, ha gyorsan meg akarom úszni a főzést, gyakran használok palacsinta alapot. Látszik a blogomon, hogy ez már a sokadik palacsintás lasagne bejegyzésem. Nagyon bevált nekünk, és gyakorlatilag végtelen számú verziója létezik. Tegnap négysajtos, sonkás volt, közte finom paradicsomszeletekkel. Nagyon jó, egyszerű, laktató.

 Hozzávalók:
10-12 db palacsinta (tepsi méretétől függően)
50 gramm vaj
2-3 evőkanál liszt
2-3 dl tej
1 cs Cserpes füstölt krémsajt
só, bors, szerecsendió

200 ml tejszín

250 gramm reszelt sajt vegyesen
(ementáli, cheddar, mozzarella)
6 darab paradicsom
200 gramm sonka

Először besamelt készítettem, a vajat megolvasztottam, megszórtam a liszttel, a tejjel felengedtem, megfűszereztem, hozzáadtam a krémsajtot és besűrítettem.
Egy tűzálló tálat kivajaztam, beletettem egy palacsintát (beborította teljesen), meglocsoltam tejszínnel, rátettem a sonkaszeleteket, megkentem a besamellel, rátettem a paradicsomkarikákat, reszelt sajtot, egy újabb adag palacsintát, majd addig ismételtem, míg a hozzávalók el nem fogytak. A tetejére besamel és tejszín, valamint sok-sok reszelt sajt került.
200 fokos sütőben pirosra sütöttem. Egy kis zöldsaláta feldobja!

Käsespätzle

Jó hideg napok vannak mostanában, ha nem is télies, de azért elég kora tavaszi az idő. Ilyenkor jól esik néha egy kis emberesebb vacsorát megenni, amit azért kissé tavasziasíthatunk. Mindenesetre ez egy újabb roppant gyors vacsora, amihez egy kis autentikus tökmagolajos zöldsaláta méltó és tökéletes kiegészítő. Aki megteheti, igyon hozzá jó kis barnasört. Vagy világosat. Vagy egy pohár fehérbort.

Hozzávalók:

250 gramm liszt

1 egész tojás

só

víz

100 gramm szárított füstölt sonka

2 fej főzőhagyma

100 gramm cheddar sajt (vagy más, aromás sajt)

Egy nagy fazékban sós vizet teszünk fel főni, egy keverőtálba öntjük a lisztet, sót, ráütjük a tojást és hagyjuk őket békében pihenni kavargatás nélkül.

Egy serpenyőben zsírt/olívaolajat olvasztunk, rádobjuk a felkockázott sonkát, megpirítjuk, majd a félfőre vágott hagymát puhára pároljuk benne és azt is megpirítjuk. A sajtot megreszeljük. Ha van snidling, egy kis csokorral szedünk és apróra vágjuk.

Közben biztosan felfőtt a víz, ekkor hideg vizet teszünk a tojásos lisztre és kizárólag annyit keverünk rajta, hogy a liszt szemek elkeveredjenek, majd a forró vízbe szaggatjuk.

Ha megfőtt, leszűrjük, lecsepegtetjük és a sonkás hagymával összeforgatjuk, majd megmelegítjük és megszórjuk snidlinggel.

Forrón, jó sok sajttal tálaljuk.

Szilvásgombóc

Ez a tészta az utóbbi időben a kedvencem lett, nagyon gyakran csinálom, mindenféle verzióban, és most, hogy itt az újkrumpli, illik is a régit szépen elhasználni...Készült már barackos gombóc, többféle lekváros derelye, télen gesztenyés derelye (jaj de finom volt), és töltelék nélkül pedig minigombócok formájában köret pörkölthöz, legközelebbi cél pedig ennek és a morva gulyásnak a párosítása.

Hozzávalók:

kb. fél kiló burgonya

liszt

1 egész tojás

50 gramm vaj

3 evőkanál búzadara

só

szilva (amennyi gombócot szeretnénk, annyi fél darab)

barnacukor

fahéj

vaj

zsemlemorzsa

Mennyiségeket kár írni, hiszen minden a krumpli minőségétől függ. A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, és egy nagy gyúrótáblára nyomva összetörjük, majd megvárjuk míg kihűl. (Ez egy előnyös tulajdonság, lehet több részletben főzni, mikor van pár perc rá.) A kihűlés nagyon fontos, ha melegen próbálnánk összegyúrni, a világ összes lisztjét felvenné, amíg nem lesz ragacsos.

Egy nagy fazékban feltesszük a sós vizet főni. Közben a krumplihoz kb. ugyanannyi lisztet teszünk és a többi hozzávalóval együtt rugalmas tésztát gyúrunk belőle. A liszt mennyiségét addig kell növelni, míg nem ragad.

Ezt követi a gombócok kialakítása (innen már ne menjünk mást csinálni, mert minél többet pihen a tészta, annál jobban ragad újra!).

Most precízke voltam, mert ugyanakkora gombócokat szerettem volna, ezért lemértem a tésztát, 15 felé osztottam és grammra kimértem az egyes darabokat. A kiporciózott adag tésztákat kissé meggyúrtam a kezemben, kilapítottam, majd kiskanállal beletettem egy fahéjas cukorba forgatott fél szilvát (azért kanállal, mert ha nedves cukros kézzel nyúlunk hozzá, ragad, és szétszakítja a tésztát), majd összecsíptem és gombóccá formáztam, végül a lisztezett deszkára tettem.

Mire az összes gombóc kész lett, felfőtt a víz, így minden gombócot beledobtam és addig főztem, míg fel nem jöttek a víz felszínére.

Közben vajon zsemlemorzsát pirítottam, és a kész gombócokat egyenként megforgattam benne, majd egy jénaiba tettem. Így nem törnek össze és mindegyiket szépen bevonja a zsemlemorzsa.

Könnyű, puha lett és egyik sem szakadt el, ráadásul tényleg egyformák lettek.

Sajnos a mennyiség lett csak kevés...

Túrós pizzalepénykék

Egy kismamatárs ajánlotta figyelmembe ezeket a lepénykéket, zseniálisak. Arra nem árt figyelni, hogy a tészta túrót tartalmaz, tehát illik bele is tenni, nem nyújtás közben értetlenkedni, hogy milyen béna tészta...aha, vagy a szakácsnő! Szval, a túró az elején kerüljön bele, mert különben elég nehéz dolgunk lesz! De még ez sem vette el a kedvem! Most volt maradék pizzaszószom lefagyasztva, de legközelebb tejfölös lesz, alig várom!!

 Hozzávalók:
250 gramm túró
350 gramm liszt 
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál só
1 egész tojás
6 evőkanál tej
50 gramm olaj

feltét ízlés szerint.

A hozzávalókat összegyúrjuk, majd tetszés szerinti méretűre nyújtjuk (nekem 4 db nagy lett belőle).

Megkenjük pizzaszósszal, vagy fokhagymás tejföllel és megszórjuk a feltétekkel. Nekem az egyik felén parasztsonka, aszalt paradicsom, mozzarella, és parmezán volt, a másik felén koktélparadicsom, ementáli sajt, mozzarella, és parmezán.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem. Nagyon könnyű és egyszerű!

Recept innen.

Sonkás- sajtos öntött kifli

Egy régebbi Nők Lapja Konyhában olvastam a sós gubákról. Egészen jó ötletnek tartottam, nagyot nem lehet veszíteni vele, gyors étel, egyszerű alapanyagokból. Túlteljesítette a várakozásom, nagyon finom, biztos, hogy megtartom.

Hozzávalók:

5 db tejes kifli

fél liter tej

1 tojás

só, bors, szerecsendió

10 dkg sonka

15 dkg reszelt sajt

egy csokor újhagyma

A kiflit karikára vágjuk, a tojást és a fűszereket a tejben elhabarjuk, a hagymát és a sonkát is feldaraboljuk.
Egy tűzálló tál alját kivajazzuk, majd a kiflik kb. egyharmadát a tejbe dobjuk, majd gyorsan kiszedjük és a tál aljára pakoljuk. Megszórjuk a sonkával, a hagyma felével, reszelt sajttal, majd megismételjük. A tetejére kifli kerül, majd a tej maradékát is ráöntjük és megszórjuk bőven sajttal.
200 fokos sütőben pirosra sütjük.

Jól variálható étel, zöldségek, maradék sült hús felhasználására is alkalmas, az adott évszaknak megfelelően.

Tengeri hal rukkola pestoval

Hétvégén a pénteki barátnőzős nap után újra megcsináltam a rukkola pestót, amit egy éve tanultunk a Rosinante tanfolyamán. Nyilván a közös szendvicskrémgyártás egyik eleme volt, nem magamtól jutott eszembe. Azt hiszem, ahányan vagyunk, annyiféle verzióban csináljuk. Mivel maradt egy kicsi, arra gondoltam, vacsorára jó lesz Férjnek némi tengeri halfilére halmozva. Díjazta az ötletem. Újabb 5 perc melóval előállítható vacsora. 

Hozzávalók:
50 gramm rukkola

50 gramm pirított hámozott mandula

50 gramm parmezán

10 db olajban eltett aszalt paradicsom

só, bors

3 szál újhagyma

olívaolaj

500 gramm tengeri halfilé (nálam alaszkai tőkehal)

A pesto hozzávalóit turmixgépbe öntjük és annyi olajat öntünk rá, hogy az általunk elérni kívánt sűrűséget elérje. Közben persze nem árt bekapcsolni...Az eredeti recept fokhagymát is tartalmazott és törökmogyoróval készült.

Ha fagyasztott halat használunk, akkor hagyjunk elég időt, hogy kiolvadjon, különben elázik a kaja és ehetetlen lesz, cafatokra esik. A kiengedett halfiléket  sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, elosztjuk rajta a pestot és 200 fokos sütőben 20 perc alatt megsütjük. Barna rizzsel kínáltam.