2014. február 20., csütörtök

Feketeribizlis sütőtök brownie

Ez a dolog nem hangzik olyan jól nekem, mert nem szeretem a sütőtököt. De volt egy kis megsütött darabom lefagyasztva, amit a sütőtökös krumplipüré zabáló népeknek tettem el és vettem elő, hát máshogyan végezte. De tök jól néz ki :-)
Most, hogy betegség és fogzás szezon van, lett egy csepp időm nappal főzni, nappal fotózni, ki is használom. Bőven van időm, hiszen a kukurikú ma fél 5kor keltett. És oké, hogy fél 7kor visszaaludt szigorúan 30 percre, de mit tegyen ilyenkor az anyja?? Na ezt tettem. És erre a sütire igaz, hogy 1 piszkos edény, nulla robotgép, csak egy kanál, többit teszi a sütő.





Hozzávalók:
200 gramm étcsoki
100 gramm vaj
150 gramm cukor
300 gramm megsütött sütőtök
1 kávéskanál szódabikarbóna
200 gramm liszt
 egy marék bogyós gyümölcs (nekem most fagyasztott feketeribizli)

A csokit és a vajat egy tálban mikróban összeolvasztjuk, elkeverjük a cukorral és a szódabikarbónával.
Ha kész, belekeverjük a tökpürét, végül a lisztet és tepsibe tesszük. Megszórjuk a gyümölccsel, ha van kedvünk, egy kanál cukorral 180 fokos sütőben 25 perc alatt megsütjük. Ne süssük túl!!
Recept eredetileg innen.


2014. február 6., csütörtök

Ismerjük meg egymást....

Megint egy restancia....
Pitelánytól kaptam a felkérést, hogy osszak meg magamról 7 dolgot. Amit mások nem tudhatnak. Nagyon köszönöm! Már ha ez bárkit is érdekel :-)
Nagyon nehéz ennyi mindent összeszedni, ami nem is túl személyes, meg új is.

1. Kezdem azzal, hogy 35 éves leszek egy bő hónap múlva. Talán ez segít árnyalni a képet, meg menőzhetek is, hogy milyen régóta főzök. Lassan huszon-, sőt a törénelmi hűség kedvéért harminc éve. Eszembe is jut egy családi sztori, hogy óvodásként egyszer egy nagy csend miatt gyanússá váltam, hát a hűtő előtt állva kaptak rajta azon, hogy szakszerűen kettéválasztottam egy tojást, mert túró rudit akart sütni. Hát így kezdődött...
2. Bár eléggé antiszociálisnak tarthat első ránézésre az, aki nem ismer, nagyon igénylem a társaságot magam körül. És muszáj mindig valamit csinálnom. Ezért a gyeden töltött egy évem alatt kezdtem blogot írni, hogy ezzel is oldjam mindkettő hiányát. (Nem kéretik szememre hányni, hogy a gyerek....Ő a legfontosabb, de bőven volt mellette időm másra. És addig sem ettem :-) )
3. Munka. Na erről jobb nem is beszélni. Azt csinálom, amire elsős egyetemista korom óta készültem, és bár voltak néha majdnem kiégős időszakok, szerencsésen alakult minden, a legjobbkor jött a kisfiam, ezért megint nagyon sokat dolgozhatok kedvemre. Bővebben szót erre nem vesztegetnék, ez maradjon a titkom, hogy pontosan mi is az.
4. Család. Van egy darab férjem (ezért a darabért majdnem osztályfőnöki járt gimiben, meg egy Fiaaaaaaaam!), na de én mondhatom, szóval a Férj, akivel ugyanazt az alapszakmát űzzük, meg egy majdnem másfél éves kisfiam, aki bölcsiben tölti hétköznapjait, mindannyiunk legnagyobb megelégedésére. Nagyon szereti és nagyon szépen okosodik. Ez is jó! Szóval mi hárman vagyunk a kis család, a nagy családban pedig van 3 darab húgom (megint db) és a szüleim, anyósomék, és még csak egy darab sógor (ez a szám is nőni fog), és majd biztosan lesz sok másik kisunoka is (mármint az én szüleimnek), hogy az én gyermekem egyeduralmát megtörje. Ezt el is meséltem neki, nem annyira tetszett. Majd megszokja. Hajrá!
5. Ahol élünk. Itt a pipa, megvan az álom helyünk, gyakorlatilag egész tavasszal és nyáron ezt kerestük. Férjem hatalmas érdeme, hogy rátalált. Már csak be kell rendezni teljesen, meg csinosítgatni. Elég program. Viszont lesz végre kiülős grillezés, hú, mennyire iszonyúan várom!!
6. Hobbi- na ez nem kérdés, sütés-főzés, mikor nem kötelező. Mikor muszáj, akkor nem olyan boldogság, de akkor is szívesen megcsinálom. Jobb, mint takarítani. Következő tervem egy kiskert zöldfűszerekkel és saját zöldségekkel, ahol a kis famániás botanikus palántámmal megtermeljük, amit megehet majd.
7. És végül ami nagyon hiányzik, az az olvasás. Szeretném, ha lenne időm újra könyveket olvasni. Ez az idei évre vonatkozó elhatározásom. Nem állok túl jól. Hátha lassan jobb alvó lesz a gyermek :-)!

Ennyit rólam, azt hiszem szükségtelen továbbadnom a kérdést, már körbeért.