Túrógombóc karamellmorzsával és gyümölcsökkel

Már volt a blogon túrógombóc, most a régóta használatos karamellmorzsa miatt teszem fel újra, hihetetlenül feldobja! Szép is, és extra finom. Hátránya, hogy külön kell tárolni. Ha kifelejtjük a cuccot a férjünk ebédjéből (igen, a gondosan előkészített dobozka szépen figyel rám a gyümölcsszósszal és a morzsával a kávéfőző mellől), nem kell kétségbe esni. Le kell küldeni a boltba egy gyümölcsjoghurtért, vagy vaníliapudingért, és a ki nem felejtett ribizlivel is finom lesz.
MÉG valami: mivel ebben nincs cukor, vanília és citrom nélkül sós húsok köreteként is finom, fűszerezve, fél adagból levesbetétnek is királyság.

Hozzávalók:

500 gramm túró

3 egész tojás

120 gramm búzadara

só

egy citrom reszelt héja, 1 evőkanálnyi leve

egy vaníliarúd magjai

vaj
zsemlemorzsa
barnacukor

A tojásfehérjén kívül összes hozzávalót elkeverjük és betesszük a hűtőbe legalább egy, de inkább két órára pihenni. (Ezalatt a gríz megduzzad, felszívja a nedvesség nagy részét, és a tészta állaga plöttyből gombócozhatóvá válik.) A fehérjét habbá verjük, és a pihenés idő elteltével óvatosan a túróba keverjük

Egy nagy fazékba sós vizet teszünk főni, és elkezdjük a gombócokat gömbölyíteni nedves kézzel egy deszkára. Ha felforrt a víz, egy hosszú késsel beletoljuk óvatosan a gombócokat (ha felcsap a víz, mert ezt kihagytuk és kézzel pakolunk, tuti csúnya szavak a vége!), majd pár percig főzzük (összesen kb. 5 perc). Egyet vegyünk ki, és próbáljuk meg, akkor látszik, hogy puha-e.
Most a főzővízben hűtöttem ki, majd leszűrtem és jól záródó dobozba tettem.
A morzsához felolvasztom a vajat, ráöntöm a zsemlemorzsát és megszórom barnacukorral, majd aranyszínűre pirítom. Ekkor azonnal kiöntöm egy tányérra, mert a serpenyő hőjétől megégne. Finom ropogós, a gombóc legjobb része. Ha kihűlt, zárható dobozban tárolom. Nem keverem össze a gombóccal, mert megpuhulna.
Megmelegített lekvárral és gyümölcsökkel kínáltam.