2013. augusztus 27., kedd

Pavlova

Ez a torta is a szülinap része volt, hiszen mikor olvastam az országtorta receptjét, tudtam ám, hogy sok tojásfehérje fog kimaradni, és biztos voltam benne, hogy erre a receptre készülök már mióta feltette Piszke.
Én a Pavlova habtorta verzióját ismerem, istenei kávés csokikrémmel, de ez nagyon érdekelt már. És hogy mennyire jó? Egy példa: az esküvőjére egy év óta rendületlenül fogyózó húgom, aki gyakorlatilag fényevő mostanában, leült vasárnap ebéd után a 4 db mini (haha, vagy 15 centis) darab egyikével (jó, tejszínhab nem volt benne) és úgy betolta, hogy csak pislogtam, hogy ezt most hogy?? Lehet, hogy azóta sem evett mást :-)
Tessék próbálgatni!
 Hozzávalók (4 db mini körhöz):
120 gramm tojásfehérje (nekem 6 db M-es tojásból)
180 gramm kristálycukor
7 gramm keményítő
1 teáskanál almaecet

400 gramm habtejszín (30%, nem növényi!!)
ízlés szerinti cukor (pl. egy csomag vaníliás)
gyümölcsök

A tojások fehérjét habbá vertem, majd a cukorból 150 grammot fokozatosan hozzáadtam és úgy vertem tovább, míg kemény nem lett. Ekkor beleöntöttem a 30 gramm cukorral elkevert keményítőt, majd a végén az almaecetet. Kb. 10 percig kevertem, de a pontos idők Piszkénél tökéletesen le vannak írva.
Egy nagy tepsire sütőpapírt tettem, ráhalmoztam a 4 részre elosztott habot, körré alakítottam, kis mélyedést csináltam bele és felhúzgáltam a szélét. 100 fokos sütőben másfél órát sült, majd nyitott sütőajtónál hűtöttem ki. Ha teljesen hideg, lejön simán a papírról. De óvatosan kezeljük, törékeny!
Tálalás előtt a habbá vert tejszínnel megtöltöttem és gyümölcsökkel díszítettem. Ne tároljuk sokat, mert elázik a tejszíntől! 
A sütéshez pár dolog: a pavlova fehéren szép, ezért célszerű vagy csak alsó sütést kapcsolni, vagy felé tenni egy másik tepsit. A tojásfehérje hab akkor lesz kívül roppanós, belül krémes, ha teljesen gőzmentes sütőben  készül. Ha biztosra akarunk menni és bírja a férjünk idegrendszere, tegyünk a sütő ajtajába egy vékony falapot (tehát legyen egy kb. 1 centis rés), és úgy süssük, akkor csak száradni fog. Nekem azért nem fehér, mert a sütő elromlott és csak a légkeverés része működik. Ez nem ideális. De az ízén nem változtat!




2013. augusztus 26., hétfő

Első szülinapi torta

Eljött az a pillanat is, amikor  a kisbabámból kisgyermek lett. Nekem egyre elképesztőbb figyelni, ahogy nő és okosodik, nagyon sok örömet szerez a környezetének. Aki olvassa az írásaim, tudhatja, hogy az étkezésére nagyon ügyelek, csak egészséges dolgokat evett eddig. Igyekeztem a tortájában is erre figyelni. De a szülinapi buliján csak kibukott az egyénisége: a nagypapa által a másik nagyapa és rendes apa asszisztenciájával bográcsban készített zöldséges marhagulyás után másfél darab kemencében sült töltött káposzta volt a szerényke vacsorája, majd jött az örömmel betolt tortácska :-). 
Mit mondjak, pont ilyen kisfiút akartam!!!!! 
Az Ünnepelt tortája

 Hozzávalók:
a piskótához
250 gramm reszelt nyers sárgarépa
100 gramm nádcukor
2 teáskanál foszfátmentes sütőpor (DM)
250 gramm tönkölyliszt
200 gramm víz
50 gramm vaj
1 teáskanál fahéj

a krémhez
2 doboz Philadelphia krémsajt
75 gramm vaj
50 gramm porcukor

Az összes hozzávalót összekevertem, majd sütőpapírral bélelt formában megsütöttem 200 fokon, kb. 35 perc alatt. Mikor kihűlt, kettévágtam.
A krém hozzávalóit kikevertem, megkentem a sütit kívül-belül, majd lehűtöttem. Svédországból kapott ajándék csoki ízű marcipánnal vontuk be és Húgom díszítette.
Lehet a piskótába tojást is tenni, mert így elég sűrű.
Ez a torta nem az egészségesség csúcsa, de egy szelettel nem lehet tönkretenni egy év kitartó munkáját:-)
Piskóta ötlet innen.

Pavlova

Csülökkel töltött kenyér 
Az ünnepelt egyedül tortázik

Kis kosárban nagy baba

Az első ajándék után

A felnőttek másik tortája


2013. augusztus 25., vasárnap

Az ország tortája 2013 (milotai mézes diótorta) háziasszonyosított verzióban :-)



Itt az új ország torta. Elég riasztó a receptje elsőre. Kipróbálni nem akartam cukrászdában, hanem inkább otthon megcsináltam, és a tapasztalataim itt megpróbálom megosztani. Ennek alapján már szerintem sokkal egyszerűbb elkészíteni. Ha valaki belekezd, a legfontosabb tanácsom, hogy mindenből jó minőségű alapanyagot válasszunk, mert nagyban befolyásolja a torta ízét, és mivel annyira pepecselős munka, kár lenne kockáztatni. 
Normális, tárázható digitális mérleg nélkül ne kezdjünk bele. És érdemes először végigolvasni a receptet!!
A kép eléggé gagyi, nincs rajta még a díszítés, de a kisfiam szülinapi bulija volt a lényeg :-) ízre nagyon finom és ez a lényeg!



Hozzávalók (alapja 24 cm-es tortaforma):
A grillázsos piskótához
3 db tojássárgája
3 db tojásfehérje
50 g cukor
50 g dió grillázs (45g nádcukorból és 26g durvára vágott dióból)
50 g liszt
70 g pörkölt darált dió
15 g olaj

Először a diógrillázst készítsük el. Készítsünk ki egy kisebb táblát, arra tegyünk sütőpapírt. A nádcukrot tegyük egy vastag falú, kis méretű lábasba (zománcozott legyen), majd alacsony lángon, kavargatás nélkül olvasszuk meg, majd a durvára tördelt diót szórjuk bele, keverjük el, és öntsük a sütőpapírra, terítsük szét, majd hagyjuk lehűlni. Ha már hideg, mozsárban törjük apróra (ha nincs, egy nejlonzacskóba tegyük bele és húsklopfolóval törjük össze).
A grillázst, lisztet, darált diót keverjük el egy tányérban.
A piskótát készítsük el. A tojások fehérjét verjük habbá, adjuk hozzá a cukrot, verjük tovább, míg kemény lesz, majd adjuk hozzá a tojások sárgáját és az olajat, végül a diós-lisztes keveréket, immár óvatosan. Válasszuk két részre, tegyük a felét sütőpapírral bélelt kapcsos formába, majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük meg 8-10 perc alatt. A másik lapot ugyanígy süssük meg. A meleg piskótáról azonnal húzzuk le a papírt, ahogy hűl, egyre jobban ragad (a megolvadt karamell).
A piskóta kissé össze fog ugrani, de ez nem okoz gondot.

Diómarcipán réteg
30 g viz
30 g cukor
75 g darált dió
25 g fehércsoki
20 g karamellizált ostyatörmelék (nálam karamelles keksz)

A vizet és a cukrot összekeverjük, majd elkezdjük főzni. Ha már buborékos, akkor vegyünk ki belőle kanállal egy picit, és hideg vízbe mártott két ujjunkkal próbáljuk meg széthúzni a cukros masszát. Ha kb. egy centire feljön anélkül, hogy szakadna, vegyük le a tűzről (akinek van cukorhőmérője, ez nagyjából 105-112 fok között van- nekem nem kellett a tortához hőmérő).
Ha már nagyjából kézmeleg, keverjük bele a nagyon finomra darált diót, majd reszeljük bele a fehércsokit és az ostyát/kekszet. Az egészet botmixerrel jó alaposan pépesítsük, majd kézzel gyúrjuk össze. Ennek nyújthatónak kell lennie. Ha nem nyújtható, hanem darabos, nem kell kétségbeesni. A torta összeállításakor ez az alsó piskótalapra fog kerülni. A felette levő krém nedvességéből be fog szívni annyit, hogy nem fog gondot okozni. Törekedjünk rá, hogy marcipán állaga legyen, de nem létkérdés. Az íze lesz fontos.

Diós krém
50 g tej
60 g cukor
3 db tojássárgája (M-es tojás volt)
5 g vaníliás cukor (fél rúd vanília magjai)
20 g oldott zselatin ̇(1 dl víz 15 g zselatin feloldva ebből mérjük ki)
300 g tejszínhab (30%-os állati tejszín, nem növényi ízé)
120 g pörkölt és finomra őrölt dió

Először készítsük el a zselatint, ez a mennyiség az egész tortához elég lesz. Ha megköt, újra lehet melegíteni, a lényeg, hogy soha ne forraljuk fel. (Én reklám nélkül a dr.Oetkert ajánlom. Most egy gagyi volt itthon, meg is bántam, pont egy fokkal kellett volna jobb hozzá, ebben még soha sem csalódtam!) Tehát 15 gramm zselatinra öntsünk 1 dl vizet, majd folyamatos keveréssel oldjuk fel. A zselatin mennyisége ebben a receptben mindig ebből az oldatból számítandó!
A diót serpenyőben pirítsuk meg (szárazon), majd ha bírja a kezünk, dörzsöljük le a héját és daráljuk finomra.
A cukrot, a tojások sárgáját és a tejet keverjük el, majd alacsony lángon, habverővel kezdjük el melegíteni. 72 fokosnak kéne lennie, de hőmérő nélkül is elkészült. Ahogy keverjük, egyre habosabb állagú lesz a krém, és egyre sűrűbb. Türelemjáték! Ha meglátjuk az első hólyagot (buborékot), húzzuk le a tűzről, már kész is. Tegyük bele a zselatint (tehát az oldatból 20 grammot), keverjük el alaposan, majd adjuk hozzá a diót, tegyük félre. 
Verjük fel a tejszínt jó kemény habbá. (A minőség jegyében Cserpes tejszínt használtam, egy üveggel, ez picit több, mint 3dl, de nem baj.) Ha már nem meleg a krém, óvatosan forgassuk össze a tejszínhabbal. (Erre a legjobb egy szilikonlapát, egyenletes keveredést biztosít)
Én ezen a ponton kezdtem a tortát összerakni, mert a zselatin viszonylag gyorsan köt, ha minden krém előre kész, esélyesen tönkretesszük. 
A 24 cm-es kapcsos forma pereme kicsi lesz. Nekem van állítható karikám, ami sokkal magasabb peremű, az jó lesz, vagy csináljuk az összeállítást 26-os formában. Az egyik piskótát alulra tesszük, beborítjuk a kinyújtott dió marcipánnal, vagy ha töredezik, akkor csak nyomkodjuk rá, semmi baja sem lesz. 
Öntsük rá a diókrémet, majd a másik piskótalapot és tegyük hűtőbe.

Mézes krém
50 g tej
80 g vegyes virágméz (minél sötétebb annál ízesebb)
3 db tojássárgája
15 g oldott zselatin
200 g tejszínhab

A mézet, a tojások sárgáját és a tejet keverjük el, majd alacsony lángon, habverővel kezdjük el melegíteni. Ahogy keverjük, egyre habosabb állagú lesz a krém, és egyre sűrűbb. Türelemjáték! Ha meglátjuk az első hólyagot (buborékot), húzzuk le a tűzről, már kész is. Keverjük bele a zselatint (tehát az oldatból 15 grammot) keverjük el alaposan, majd tegyük félre.
Verjük fel a tejszínt jó kemény habbá. Ha már nem meleg a krém, óvatosan forgassuk össze a tejszínhabbal, majd öntsük a tortára, simítsuk el és most hűtsük legalább 4-5 órát, de legjobb egy éjszakát. (Azért, mert én 1 óra múlva már dermedtnek ítéltem meg, de csak a teteje volt az, és a következő réteggel elkeveredett, így másnap még egy réteg karamell bevonatot kellett rá tennem. Más kérdés, hogy szerintem így volt elegendő a karamell mennyisége, tehát én eleve a dupla mennyiséget teszem fel ide!)

Karamell-bevonat
190 g nádcukor 
300 g tej
60 g vaj
12 g keményítő
24 g hideg víz
20 g oldott zselatin

A nádcukrot megkaramellizáljuk (zománcozott lábasban, keverés nélkül), ráöntjük a tejet, vajat és ha a cukor feloldódott, beleöntjük a hideg vízzel elkevert keményítőt, egy percig forraljuk és belekeverjük az oldott zselatint.
Amikor már szobahőmérsékletű, a hideg tortára öntjük és még 3 órát hűtjük.
Nekem a tetejére való dísz nem volt szimpatikus, ezért karamellizált fél dió szemekkel díszítettem.
A kimaradt fehérjékből lett 4 mini pavlova. El sem hiszem, kész:-)











2013. augusztus 21., szerda

Pizzás csónak

Nos, az államalapítás ünnepén elértem és meghaladtam a 10.000 letöltést (esküszöm nem én nyitogatom az oldalam), amit minden olvasómnak nagyon köszönök! Nyilván más blogoknak ez napi mennyiség, de én csak egészen szűk körre terveztem a receptelést, és ehhez képest ez hatalmas számnak tűnik. Mások ilyenkor nyereményeket ajánlanak fel, de én ezzel várok egy másik kerek számot (eskü nem a 100.000-et). Ma egy gyors péksütit hoztam, amihez Ildikó adta az ötletet, én csak baba kompatibilissé dolgoztam át. Mennyire jól tettem! Kis Törpi a 8 db-ból egyet azonnal megevett (aki süt, tudja, hogy fél kiló lisztből mennyire nagy kifli jön ki, ha nyolc felé vágom  tésztát, és ezt egy még nem egy éves gyomor kapacitásához viszonyítjuk:-) ).
Mindegy is, nem az egyenlet a lényeg, jön a recept, hátha más haskók is befogadnák ezt a fincsi kiflit! Ja, és én direkt puhára alakítottam, aki ropogósat szeretne, vízből készítse és inkább 16 felé vágja. Jó sütést!


Hozzávalók:
300 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
200 gramm (BL 80-as) kenyérliszt
150 gramm (vagy bármilyen kis doboz) natúr joghurt
150 gramm víz
25 gramm élesztő
50 gramm vaj
2 kk só

1 nagy üveg passata
2 gerezd fokhagyma
5 levél friss bazsalikom
só, bors

reszelt cheddar sajt

A tésztával kezdünk. A liszthez hozzákeverem a többi hozzávalót (az élesztőt is csak belemorzsolva) a vaj kivételével, majd robotgéppel jól összedagasztom. Ha sűrű, még adok hozzá vizet, a tészta legyen jó lágy! Most teszem hozzá a vajat, ezzel is eldolgozom, így nem ragad majd a tálba. Letakarva duplájára kelesztem.
Közben elkészítem a szószt. Az összes hozzávalót botmixerrel elkeverem. 4 részre osztom, ebből hármat lefagyasztok, jó lesz ugyanerre a célra, vagy tésztaszósznak.
Ha megkelt a tészta, átgyúrom, 8 felé vágom, egyenként kör alakúra nyújtom, majd feltekerem és sütőpapíros gáztepsire teszem. Ha mindegyik kész, középen egy nagyon éles késsel jó mélyen bevágom. Tovább pihentetem, majd a lyukakba elosztom a paradicsomszószt és sajtot reszelek rá. Újabb pár perc pihentetés után 190 fokra előmelegített sütőbe tolom és kb. 20 perc alatt aranyszínűre sütöm.
A liszteket variálhatjuk szabadon.

2013. augusztus 20., kedd

Habcsókos szilvás pite

Adott a hosszú hétvége, amikor ugye muszáj sütni. Meg egy csomó szilva, amit nem is tudom, hogy minek vettem, valahogy az elmúlt 10 évben sem tudtam leszokni arról, hogy 6-8 embernek megfelelő mennyiségeket vásároljak és főzzek, mert ami ugye 23 év alatt rögzül, az nagy úr :-) Mindegy, szerettem volna valami kevésbé hagyományos szilvás pitét sütni, a fahéj és a dió adta magát, a habcsók már csak egy lépés volt. Igazi nagymama hangulatú süti lett. Pedig esküszöm, hogy még csak 34 vagyok, nem 74 :-)



Hozzávalók 
a tészta:
4 tojás sárgája
150 gramm vaj
50 gramm tej
25 gramm élesztő 
300 gramm liszt
1 teáskanál kristálycukor

a töltelék:
200 gramm kristálycukor
6 tojás fehérje
150 gramm dió (szárazon pirítva és durvára darálva)
2 teáskanál fahéj
60 dkg szilva kettévágva és magozva

A tésztát kell először elkészíteni. A langyos tejben feloldom az élesztőt, majd a többi hozzávalóval összegyúrom.
A tojások fehérjét kemény habbá verem, majd a cukrot két részletben hozzáadom. Mikor a hab már kemény, a fahéjat és a diót (én együtt daráltam a tuti keveredésért) óvatosan hozzáforgatom.
A tésztát 2 részre osztom,  kinyújtom, az egyik lapot a sütőpapíros tepsibe helyezem, megszórom zsemlemorzsával, kirakom a szilvával, majd eloszlatom a tojáshabot rajta és a másik lappal befedem.
Az egész sütit így pihentetem szobahőmérsékleten egy órát. (Előtte nem kell keleszteni!)
Sütés: a sütőt 220 fokra felmelegítettem, majd mikor beletettem a sütit, 170 fokra visszavettem. Kb. 25 perc alatt sült meg.
Fontos: a diót feltétlen pirítva tegyük bele, különben nem dominál az íze. Sütés után megemelkedik a tészta és furi állaga lesz, de hűléssel visszaáll a kívánatos állapot és szépen szeletelhető. Nekem volt 2 kóbor tojásfehérjém a hűtőben, de ha nincs, a többlet sárgáját tegyük nyugodtan a tésztába, vagy csak 4 tojásból süssük (ekkor persze vékonyabb lesz).


2013. augusztus 19., hétfő

Barackos krémpohár

Távol álljon tőlem a gondolat, hogy ezt sütinek, vagy receptnek merjem nevezni. Ez kizárólag egy ötlet, amely maradékmentés végett született. Pénteken aranygaluska készült, és több sodót csináltam, mint szoktam, ráadásul jól megtoltam a tonkbabot is bele, hogy különleges íze legyen. Aztán a megmaradt feléről jól el is feledkeztem. Meg felbukkant egy fél doboz tejszín is...ma megtaláltam és mivel a húzósabb hetem után nem volt kedvem sütni, 5 perc alatt egy krémet dobtam össze belőle, amit a hűtő fog befejezni.



Hozzávalók:
kb. 3 dl vaníliasodó 
100 gramm babapiskóta (vagy bármilyen keksz)
100 gramm tejszín
1/3 tábla étcsoki
rumaroma
1 cs vaníliás cukor
2 db őszibarack

A sodó most fél liter tejből készült, egyszerűen egy evőkanállal több liszt került bele. Mikor kihűlt, pici tejjel még hígítottam rajta.
A tejszín nagyobb hányadát és az összetört csokit mikróban megolvasztottam, majd szépen elkevertem.
A barackokat meghámoztam és felcsíkoztam.
A maradék tejszínt felmelegítettem, a vaníliás cukrot feloldottam benne, hozzáadtam a rumaromát, majd pici vizet is tettem hozzá.
Innentől gyerekjáték (ok, eddig is az volt). Egy tálba babapiskótát tördeltem, meglocsoltam a rumos tejszínnel, barackot tettem rá, pici csokiöntetet is kapott, majd a sodó harmadát. Addig rétegeztem, amíg el nem fogyott. A tetejére barack és csoki került.



2013. augusztus 18., vasárnap

Az én brownie-m

Tegnap már írtam, hogy a hagymás-szalonnás lepény után brownie-t sütöttem. Nem rögtön, hanem mikor megjöttem munkából, és úgy jól esett motoszkálni kicsit. És tudtam, a sütire nagy nagy igény mutatkozik a jelenlevő nagyszülők körében (biztos Manó körében is, de ő szuperegészségesen él, ezért beérte fél kiló dinnyével és némi őszibarackkal). Én meg csak örültem. Mindenki jól járt. 
Még melegen adtam, jó sok vaníliafagyival, amiben roppanós csokirétegek voltak. Jól el is tűntek pillanatok alatt...



Hozzávalók:
200 gramm vaj
200 gramm magas kakaótartalmú étcsoki
150 gramm barnacukor
3 egész tojás
110 gramm liszt

Ez a világ legegyszerűbb sütije. A vajat egy tálban megolvasztom a mikróban, majd beletördelem a csokit, és azt is felolvasztom. (Nem muszáj teljesen, ha nagyjából homogén, kint pár perc alatt megolvad a belső hőtől és csak elkavarni kell.) Ekkor jön bele a cukor, ami lehűti, így a tojásból nem lesz rántotta. A tojásokat egyesével keverem bele, végül megkapja a lisztet is, kézzel jól elkeverem, majd sütőpapíros tepsiben, előmelegített 180 fokos sütőben megsütöm.
Ez egy nagyobb adag, így több idő is kell neki. Mivel a brownie szárazon kínzás, 20-25 perc után nézegetem, méghozzá úgy, hogy ujjammal megérintem a tetejét. Amikor már nem tűnik likvidnek a felső, roppanós réteg alatti rész, illetve elkezd repedni a tészta, azonnal kiveszem. Egyrészt még hűlés közben is dermed, másrészt ennyi idő alatt a tojás szalmonella tartalma elpusztul (ha volt).
Ez egy alaprecept, tetszés szerint dúsítható. Mehet bele némi keserű kakaópor (de a mennyiséget a lisztből vonjuk le), csonthéjasok, lengyel karamella kockák, fehércsoki darabok, gyümölcsdarabok, nutella, tonkabab, ami csak eszünkbe jut és ezek kombinációja. Fini.



2013. augusztus 17., szombat

Szalonnás-hagymás pite

Nem egy nyári ebéd, de miért ne? Múltkoriban, még a kánikula közepén kisfiammal a dédijénél voltunk, mikor apósom mesélte, hogy egy főzőműsort látott a vakon sütésről, ahol a sós pitetésztában hagymás-szalonnás töltelék sült. El is döntöttem, hogy mikor az első munkahetem lesz, megcsinálom nekik, míg a picurkámra vigyáznak, hiszen én is csináltam már párszor, és ettem is (régi szép idők). Nem sok munka, nagy örömszerzés. Utána azért még jöhetett egy kis brownie :-)
Hozzávalók:
 a tésztához
250 gramm liszt
150 gramm vaj
1 kávéskanál só
1 evőkanál cukor
egy egész tojás

a töltelékhez
200 gramm nyers kolozsvári szalonna
3 fej vöröshagyma
200 gramm tejszín
200 gramm/egy kis pohár tejföl
3 egész tojás
bors
150 gramm ementáli sajt

Először a tésztát készítettem el. A hozzávalókat a tojás kivételével aprítógépben összemorzsoltam, majd nagyon gyorsan belegyúrtam a tojást és beraktam fél órára a fagyasztóba. Ha a meleg kezünktől megolvad a vaj, élvezhetetlen, "szalonnás" lesz a tészta. Aki nem gyakorlott, jobban jár, ha először margarinnal csinálja, kevesebb a hiba lehetősége.
Amíg hűlt a tészta, a szalonnát apróra kockáztam, kiolvasztottam, majd pirosra sütöttem és kivettem a serpenyőből. A hagymát félfőre vágtam és mintegy 20 percig dinszteltem. Vagy fedő alatt kell, vagy néha pici vizet aláöntve. Majd visszatettem a szalonnát, belekevertem a tejfölt és a tejszínt, ez jól lehűtötte, majd megborsoztam. Megkóstoltam, és só a szalonna miatt nem kellett bele, így elkevertem benne a tojásokat, végül a reszelt sajtot.
A sütőt 190 fokra előmelegítettem, majd jól belisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát nagyon gyorsan, egy sütőpapírral bélelt 26 cm-es kapcsos formába tettem (legyen pereme is!), a maradék tésztát pedig egy 12 cm-es piteformába nyomkodtam. A tésztára sütőpapírt tettem /alufólia is jó, majd lencsét szórtam rá és 20 percig sütöttem, majd  kivettem a sütőből. Ekkor visszavettem 160 fokra a hőmérsékletet, a lencsét és a sütőpapírt eltávolítottam, helyére öntöttem a hagymás tölteléket és kb. 40 perc alatt aranybarnára sütöttem. A mini adag 190 fokon 20 perc alatt átsült, ő rögtön töltelékkel került bele.
(Titok: a lencsével együtt a fél tészta is kiborult. Így-úgy visszaillesztgettem és beleöntöttem a tölteléket, majd megsütöttem. Egyáltalán nem látszott, a tojás összefogja....szóval aki rohanna munkába, és bénázik, meg másra gondol, az se keseredjen:-) )

2013. augusztus 13., kedd

Sült túrótorta

Na kérem, visszatértem a munka frontjára (mert eddig lógattam a lábam épp egy évig, haha). Miután korán nem akartam bemenni dolgozni, a bébivigyázó nagyszülők meg szeretik a sütit, a reggeli szundi (na félreértés ne essék, nem az enyém) után 5 perc alatt összedobtam ezt a kis sütikét. De milyen jól tettem :-) Most gyorsan leírom a receptet az elfelejtés elkerülése végett. Miután kb. minden túrótorta vagy cheesecake hasonló dolgokból áll, az ilyesmikhez nem kell recept. De ha valaki pont ilyet szeretne reprodukálni, ahhoz igen. Szóval ez a bejegyzés azoknak szól, akik ettek belőle és akarnak még. Vagy nem ettek, de akarnak.

 Hozzávalók:
az alaphoz
200 gramm teljes kiőrlésű vajas keksz (mindegy ám milyen)
100 gramm vaj

a krémhez
500 gramm krémes túró (landmilch)
250 gramm mascarpone
200 gramm tejszín
fél rúd vanília magjai
2 egész tojás
kb. 100 gramm cukor (nem tudom pontosan, csak öntöttem, de ízlés dolga)

A kekszet késes aprítóban összetörtem, a megolvasztott vajjal elkevertem, egy 26 cm-es tortaformába nyomkodtam (előtte sütőpapírt tettem bele), majd 170 fokos sütőben 7 percig sütöttem.
Közben a késes aprítóban a krém hozzávalóit elkevertem, az elősütött alapra öntöttem, majd olyan 3/4 óra alatt készre sütöttem. Mikor kihűlt, ment a hűtőbe.
Szederszósz is volt hozzá. Egyszerű, mint egy faék :-)


2013. augusztus 11., vasárnap

Rakott nyári zöldségek

Kivételesen jöjjön egy nem-édesség. Pedig esküszöm, normál ügymenetben minden nap főzök és édességet nem (na jó, azért nagyon sokszor), mégis túltengenek nálam a jó kis hizlaló nasik. Muszáj valami mást is mutatnom, jöjjön egy jó kis hízlaló egészséges egytálétel. Nem szép, de pillanatok alatt elfogyott, és az a lényeg.


Hozzávalók:
2 darab minipadlizsán
7 darab krumpli
7-8 kisebb paradicsom
500 gramm darált marhahús (lehet bármilyen)
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
bors
1 doboz hámozott darabolt paradicsom/passata
200 ml tejszín
reszelt sajt a tetejére

A krumplit meghámoztam és egészben megfőztem, felkarikáztam, mint a többi zöldséget.
A hagymát megdinszteltem, hozzáadtam a húst, fehéredésig sütöttem, fűszereztem, hozzáadtam a minire vágott fokhagymát, majd a paradicsomszószt és puhára főztem. Legvégül hozzáöntöttem a tejszínt és elzártam a gázt.
Egy kerámiatepsi aljára tettem a krumplit, meglocsoltam a szósszal, ezt a padlizsán, újabb adag szósz, végül a paradicsomkarikák, pici maradék tejszínes ragu és reszelt sajt követte.
200 fokos sütőben olyan fél óra alatt sült aranyszínűre. Szottyos, puha, laktató, másnap is szuper.

2013. augusztus 8., csütörtök

Pihekönnyű barackos túrós pite

A süti alapverziója már szerepelt nálam, és annyira finom volt, hogy muszáj volt megismételni. Mivel volt egy kis sárgabarack itthon, gondoltam kicsit feldobom a krémet vele. Szuper gondolat volt, a gulyásleves mellé nem kellett más ebéd. Azután reggelire egy pohár tejjel is elegendő volt. Jó nagy adag, marad belőle másnapra is, és akkor is ugyanolyan pihe-puha. Kevés munka, sok dicséret, még több vágyakozás :-)



Hozzávalók 
A tészta:
4 tojás sárgája
150 gramm vaj
50 gramm tej
25 gramm élesztő 
300 gramm liszt
1 teáskanál kristálycukor

A töltelék:
500 gramm tehéntúró
200 gramm kristálycukor
1 rúd vanília magjai
fél citrom reszelt héja és leve
4 tojás fehérje
1 evőkanál liszt
10 darab sárgabarack/őszibarack/nektarin

A tésztát kell először elkészíteni. A langyos tejben feloldom az élesztőt, majd a többi hozzávalóval összegyúrom.
A tojások fehérjét kemény habbá verem, a túrót a cukorral elkeverem, belereszelem a citromhéjat, a levét is belenyomom és hozzáadom a vaníliát is. Óvatosan belekeverem a tojásfehérjehabot. 
A tésztát 2 részre osztom,  kinyújtom az egyik felét, tepsibe teszem, elosztom rajta a krém felét, kirakom a kettévágott és meghámozott gyümölccsel, rákenem a másik felét is, majd  a másik tésztalapot kinyújtva ráhelyezem.
Az egész sütit így pihentetem szobahőmérsékleten egy órát. (Előtte nem kell keleszteni!)
Sütés: a sütőt 220 fokra felmelegítettem, majd mikor beletettem a sütit, 170 fokra visszavettem. Kb. 20-25 perc alatt sült meg.

2013. augusztus 7., szerda

A legjobb túrós palacsintám

Azt ugye mégsem írhatom, hogy a legjobb túrós palacsinta, mert hát kinek-kinek ízlése dönti ezt el. Viszont az én túrós palacsintáim közül ez a legjobb, az biztos. Évek során jópárat próbáltam, fejlesztgettem is, és ez sikerült a legjobban. Főleg nyáron jó csinálni, mert a sok finom gyümölcs (szinte bármi megy hozzá) nagyon feldobja. Érdemes tesztelni. A palacsintát hőségben is megsütöm, mert megéri (nekem is megérné, ha ennék, most szimplán önfeláldozok).


Hozzávalók:
15 db palacsinta
250 gramm krémes tehéntúró
200 gramm habtejszín 
50 gramm cukor (ízlés dolga, több is lehet, méz is)
vanília magjai/kivonat/vaníliás cukor
1 citrom héja
5-6 db nektarin

A tejszínt kemény habbá verem, a többi hozzávalót a gyümölcs kivételével elkeverem, majd óvatosan hozzáadom a tejszínhabot, végül pedig a kis kockákra vágott, meghámozott gyümölcsöt. A palacsintákat ezzel töltöm meg. Olyan, mint egy túrótorta (a krém az is, zselatin nélkül).
A palacsintáról: a szakács iskolában mutatták a méregetés nélküli készítést, működik is. Tojást, kevés olajat, tejet és szódavizet pici sóval habverővel elkeverek, majd kanalanként adom hozzá a lisztet, amellyel a kellő sűrűséget beállítom. Így nem lesz csomós a tészta és elég egy edényt összekoszolni. (Na jó, régen sem méregettem, de a robotgép kellett hozzá, már nem kell).


2013. augusztus 6., kedd

Cobbler mánia

Nagyon tetszett a szép piros cobbler, ezért mikor villámsütit kellett kiagyalnom a vasárnapi látogatásra, rögtön beugrott, hogy barackokkal is folytatnom kell. A vaníliafagyi adott volt, csak alá kellett valami...hát, megmondom őszintén, hogy egyszerre fogyott el az egész tepsi. A később érkezőnek csak fél kanál és sok fagyi maradt.
A képen a teteje azért furi, mert elfelejtettem a cukrot rátenni, és a végefelé szórtam rá, hogy jó lesz az úgy is...csak az elején tegyük oda. Az élvezeti értékéből nem vont le sokat, de karamellesen és barnán sokkal menőbb, még ennél is. (Barna cukor sem volt :) )


Hozzávalók:
A tésztához
100 gramm darált dió (szárazon pirítva hangsúlyosabb ízű)
200 gramm liszt
1 teáskanál sütőpor
100 gramm vaj
csipet só
50 gramm cukor
1 tojás
100 gramm tejszín

A gyümölcsökhöz
700 gramm őszibarack, nektarin és sárgabarack, tetszőleges arányban
3 evőkanál étkezési keményítő (vaníliás pudingpor)
2-3 evőkanál barna cukor (gyümölcsfüggő, több is lehet)

Először a tésztát készítettem el, a hideg hozzávalókat késes aprítóban nagyjából egyneműsítettem, majd lehűtöttem. Ez nem klasszikus linzertészta, nem kemény, hanem lágy, egy óra hűtés kell neki.

A gyümölcsöket megmostam, egyforma kockákra vágtam, a keményítővel és cukorral elkevertem, majd egy kivajazott kerámia sütőtálba öntöttem. Rámorzsáltam a tésztát, meghintettem további cukorral, majd 170 fokos sütőben kicsit több, mint fél óra alatt barnára sütöttem. Mikor kihűlt, a keményítő miatt szépen kijött a gyümölcsös rész is. Lehet kockára is vágni, de nem volt kedvem.
Vaníliafagyi kötelező hozzá!!




2013. augusztus 5., hétfő

Tönkölykenyér dagasztás nélkül- blogkóstoló 10.

Igaziból már ezer éve ki szerettem volna próbálni a dagasztás nélküli kenyeret, csak valahogy esténként már nem nagyon volt hozzá kedvem. Most viszont adott volt a hőség, meg a cseppecske igénye a házi kenyérre, hiszen a boltit nem szívesen adom neki, a szendvicset pedig nagyon is elvárja, úgyhogy semmi sem tarthatott vissza a sütéstől. Azt hiszem ez gyakori szereplője lesz a konyhámnak :-) aki keltebb, könnyebb kenyeret szeretne, az keverje a tönkölylisztet kenyérliszttel, vagy süssön csak kenyérlisztből.
Szuper Kiss Kormi recept jön!

 Hozzávalók:
500 gramm tönkölyliszt (szabadon variálható)
2 kávéskanál só
20 gramm élesztő
400 gramm víz

Egy jókora műanyag tálba belemorzsoltam az élesztőt, megsóztam, ráöntöttem a vizet és hozzászitáltam a lisztet, majd annyira elkevertem, hogy minden része nedves legyen. Lefedtem és aludni mentem.
Reggel (teljen el 8-14 óra a két időpont közt) lisztezett deszkát vettem elő, majd ráborítottam a tésztát (lágy és folyékony majdhogynem), és meghajtottam. Balról jobbra, jobbról balra, fentről le és lentről fel, majd jól belisztezett konyharuhára tettem.
A sütőt maximumra állítottam, beletettem egy fedeles cseréptálat és együtt felmelegítettem. Mikor elérte a sütő a kívánt hőfokot, beletettem a tésztát a cseréptálba a hajtással felfelé, lefedtem a tetejével és 40 percig sütöttem, majd kissé visszavéve a hőfokot (200 fokra) fedő nélkül sütöttem még 15 percet.
Kivettem és táblán hűlt ki. Csodás, kérges, belül puha, szinte semmilyen munkával! Köszönöm!

2013. augusztus 2., péntek

Cobbler

Már augusztus van, hivatalosan is visszatértem a munka világába (most épp sajnos), és jól megérdemelt szabadságom töltöm :-). Nagyon régen sütöttem, persze ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna csomó édesség, de a sütőt mellőztem érthetően. Meg kényszerpihenőn is voltunk a kánikula elől menekülve, és lassan ugyanez a sorsunk, úgyhogy nem lesz sok bejegyzésem. De addig azért felteszem ezt a villámsütit.
Vannak az ember életében nettó hülyeségek, pl. tavalyi szeder a fagyasztóban, amit a szezonban csak illene elhasználni...került mellé szeder és vörösáfonya, a cobbler pedig adta magát. Kicsit diósan, mint zamat és illat.
 Hozzávalók:
A tésztához
100 gramm darált dió (szárazon pirítva hangsúlyosabb ízű)
200 gramm liszt
1 teáskanál sütőpor
100 gramm vaj
csipet só
50 gramm cukor
1 tojás
100 gramm tejszín

A gyümölcsökhöz
350 gramm fekete szeder
200 gramm vörösáfonya
150 gramm ribizli
3 evőkanál étkezési keményítő (vaníliás pudingpor)
2-3 evőkanál barna cukor (gyümölcsfüggő, több is lehet)

Először a tésztát készítettem el, a hideg hozzávalókat késes aprítóban nagyjából egyneműsítettem, majd lehűtöttem. Ez nem klasszikus linzertészta, nem kemény, hanem lágy, egy óra hűtés kell neki.
A gyümölcsöket megmostam, a keményítővel és cukorral elkevertem, majd egy kivajazott kerámia sütőtálba öntöttem. Rámorzsáltam a tésztát, meghintettem további cukorral, majd 170 fokos sütőben kicsit több, mint fél óra alatt barnára sütöttem. Mikor kihűlt, a keményítő miatt szépen kijött a gyümölcsös rész is. Lehet kockára is vágni, de nem volt kedvem.
Kis vaníliafagyit kapott a tetejére a rend kedvéért. Tejszínhab is feldobja jobb híján :-)