2013. július 24., szerda

Zöld rakott palacsinta- blogkóstoló 10.

A sorsoláson 4 gyerek blogját kaptam. Örültem is neki, már olvasgattam régebben is, meg különben is van 3 húgom, szóval fogalmam is van a 4 gyerekes életről :-) Nehéz volt választani, most tegnapelőtt is csak valami vacsorát kerestem, aztán beugrott, hogy ezer éve nem volt palacsinta, így a címke felhőben rákattintottam és már is elémtárult egy kiváló ötlet :). De a legeslegjobban a nyelvezet tetszik, annyira jó, hogy "megtakarítjuk" a spenótot, és az abszolút nyertes, a labdapecsenye (fasírt)!! Nálam semmi sem volt a palacsinta mellé felszolgálva, így is laktató és finom volt, ráadásul gyorsan elkészült, szóval bekerül a recepttáramba, köszi!!

 Hozzávalók:
10 db palacsinta (eredetileg 14, de nekem nagy a palacsintasütőm)
500 gramm spenót (friss, vagy fagyasztott)
100 gramm juhtúró
5-6 evőkanál tejföl
100 gramm krémsajt
2 gerezd fokhagyma

bors
szerecsendió

A spenótot vajon megfuttattam, beleraktam 2 gerezd fokhagymát (ez eredetileg nem volt benne), sóval és borssal ízesítettem, majd belekevertem a juhtúrót és 2 evőkanál tejfölt, majd addig főztem, míg a nedvesség nagy része el nem párolgott.
A krémsajtot a többi tejföllel elkevertem, sóval, borssal és szerecsendióval ízesítettem.
A palacsintákat rétegeztem, először a spenótos réteg jött, majd egy krémsajtos réteg következett, amíg a hozzávalók el nem fogytak.
Hűtőben várta a vacsorát. Így lehet szépen szeletelni, természetesen meg kell melegíteni előtte.


2013. július 22., hétfő

Sós karamelles csokimousse torta vaníliafagyival és mézes gyümölcsraguval

Szombaton beleszerettem a sós karamellbe ismételten. Aztán estefelé tök jó ötletem támadt és mivel pont vendégek ígérkeztek másnapra, nem is vártam semmit a megvalósítással. Az alját megcsináltam este (mozsárban tört talppal, nehogy ébresztő legyen :) ), a csokihabot reggel, ebédre kész is volt. A tökéletes élvezet kedvéért kis gyümölcssaláta és fagyi is került mellé. Fotózásra 1 percem volt ebéd közben, látszik is. De nem akartam magyarázkodni :-) (Mikor ehetek már ilyet????)


Hozzávalók:
Az alaphoz
1 csomag zabkeksz
100 gramm vaj
100 gramm étcsoki

A csokimoussehoz
1 dl+ 3,3 dl tejszín (hideg)
200 gramm étcsoki
3 kávéskanál zselatin

A sós karamellhez
100 gramm barnacukor
1 kásvéskanál só
1 dl tejszín
1 jókora teáskanál vaj

A gyümölcsraguhoz
5 db őszibarack (fehér-és sárgahúsú)
1 marék málna
1 marék ribizli
fél citrom leve
1 evőkanál méz


A kekszet késes aprítóban összetörtem, az olvasztott vajjal és csokival összekevertem, a sütőpapírral bélelt 24 cm-es kapcsos tortaformába tettem, majd betettem a hűtőbe pár percre.
Közben a cukrot zománcozott fazékban a legkisebb lángon megolvasztottam, közben nem piszkáltam, legfeljebb megráztam gyengéden. Mikor elolvadt, ráöntöttem a tejszínt, a sót, hozzáadtam a vajat,  majd addig főztem kevergetve, míg el nem olvadt. Ekkor ráöntöttem a lehűlt tortaalapra, és visszatettem a hűtőbe, majd elmentem aludni. Na jó, egy óra hűtés után folytatható.
A mousse-hoz az 1 dl tejszínt mikróban felfőztem, beletettem a kockákra tört csokit és 5 perc múlva elkevertem. A 3,3 dl tejszínt (azért ennyi, mert a Cserpesben ennyi van) kemény habbá vertem. A zselatint 3 evőkanál vízben elkevertem, majd mikróban felolvasztottam, a csokiba kevertem, majd hozzáforgattam a tejszínt is óvatosan.
A hideg tortaalapra tettem és ment vissza a hűtőbe. 4-5 óra múlva szeletelhető, de várhat egy éjjelt is.
A gyümölcsöket megmostam, a barackot meghámoztam és felkockáztam, mindent összekevertem, meglocsoltam citromlével és mézzel, majd ezt is hűtöttem.
Egy tányéron tálaltam a tortát, fagyit és gyümölcsöt.



2013. július 21., vasárnap

Trikolor pohár- málna, fehércsoki és sós karamell

Na ez a desszert úgy született, hogy tesóm mesélte, hogy ilyen habot evett valahol. Nagyon megtetszett a gondolat, tudtam is, hogy hétvégén meg kell csinálnom. Egy könnyű, tejszínes-habos pohárdesszertre gondoltam, és szerintem sikerült is, amit elképzeltem. Mindenkinek nagyon ízlett, összhatásában is jó lehet. Sajnos én még mindig nem eszem ilyesmit :-(. Mindegy is, a lényeg, hogy ez így sikeres munka volt, és már van is ötletem, hogy másfajta állagúra hogyan fogom megcsinálni. Hátha jönnek vendégek még a málnaszezonban...
 Hozzávalók:
A málnahabhoz:
300 gramm málna
50 gramm cukor
300 ml tejszín

A fehércsokis habhoz
200 gramm fehér csoki
300 ml tejszín
(ha szükséges, 1 teáskanál zselatin)

A sós karamell habhoz
100 gramm barna cukor
1 kávéskanál só
400 ml tejszín
1 teáskanál zselatin

A málnát szűrőn átpasszíroztam, a cukorral együtt feltettem főni és 5-10 perc alatt lekvár jellegűre sűrítettem. A cukor mennyisége a málna édességtől és ízlésünktől függően nőhet. Mikor kihűlt, felvertem a tejszínt és beleöntöttem a szószt, majd poharak aljára tettem.
A fehér csokit megolvasztottam. Ehhez kb. 1 dl tejszínt felforraltam mikróban, majd beletördeltem a csokit és pár perc múlva elkevertem. (Én csak 1 tábla csokit tettem bele, de nem lett elég intenzív az íze, ezért növelt adagot írtam ide.) Amikor kihűlt, a felvert tejszínhabbal összeforgattam. Mivel 1 tábla csokival folyékony volt, egy teáskanál zselatint feloldottam kis vízben, megmelegítettem, majd a krémhez kevertem és a málnahabra rétegeztem.
A sós karamellhez a cukrot egy zománcozott fazékba tettem, a legkisebb lángon kavargatás nélkül felolvasztottam, majd beletettem a sót és ráöntöttem 2 dl tejszínt. Ekkor összeugrik és sistereg, de türelmesen kell várni, és szépen fel fog olvadni, ekkor már lehet kavargatni. Mikor kihűlt, belekevertem a felvert tejszínhabot és a feloldott zselatint. Mikor a fehércsokis réteg megkötött kissé, rákanalaztam a habot óvatosan és hűtöttem felhasználásig.

A málnás részben nincs zselatin, és a módosított adagokban (ahogyan feltettem) sem lesz rá feltétlenül szükség. Ha a krémet folyékonynak ítéljük, tegyünk hozzá, ha jó állagú, elmaradhat. Ha zselatinozunk, akkor viszont a megkötésig ne öntsünk rá újabb krémet, mert elkeverednek és nem lesz réteges.
A fehér csokis 2 táblával lehet, hogy túl édes lesz, ezért 1 tábla csokival és zselatinnal is lehet csinálni.

2013. július 20., szombat

Sárgabarck lekvár és ivólé

Ezt a bejegyzést nem tettem volna fel, hiszen semmi különös nincs benne, mindenki befőz, a férjem meg nem hagyta, hogy gyömbéres lekvár legyen, amitől lett volna benne valami...Viszont egy barátnőm megkért rá, így feláldozom magam :-) Te tehetsz bele friss gyömbért!!
Gyönyörű és nagyon édes barackot kaptam a piacon, úgyhogy muszáj volt befőznöm, pótolva a tavalyi kihagyást. (Pedig eskü, nagy hassal sokkal könnyebb, mint a folyton a konyhaszekrényekre ragadó, lábam közé mászkáló vagy puszinak szánt harapással szeretgető 11 hónapossal, na de ezt ki tudta.)
A puhább példányokból baracklé lett, megtoldva némi ízetlen őszibarackkal (idén ilyet...). Az ötlet innen származik.
A lényeg: megvan az első dolog karácsonyra, a rakott mézes lekvárkája. Őrizni fogom!


 Hozzávalók:
1250 gramm tisztított sárgabarack
350 gramm cukor
Dr.Oetker dzsemfix extra 3:1

A barackot pár pillanatra beáztattam, majd váltott vízben alaposan megmostam, kiszedtem a magját és egy nagy fazékba öntöttem. Rámértem a cukrot, majd a dzsemfixet, és feltettem főni. Amikor felfőtt, átmentem rajta botmixerrel jó alaposan, majd a keveréket 1 percig főztem, folyamatos kavargatás közben. Mikor kész lett, leszedtem a habját (nem muszáj, de elszíneződik és elrontja a szép lekvárt), majd üvegekbe öntöttem, és 5 percre fejre állítottam. Mikor kihűlt elpakoltam. Nem nagy munka, és a boltinál ezerszer finomabb!

Rostos ivólé
A megmosott, kimagozott barackokat (nekem most vegyesen volt) minimális mennyiségű barnacukorral feltettem főni, majd botmixerrel pürésítettem és kb. 10 percig főztem. Mikor kész lett, üvegekbe öntöttem, és mikor lehűlt, hűtőbe tettem. Víz nem kell bele, hiába sűrű, majd fogyasztáskor lehet hígítani  Tartósítószert sem igényel. Finom!

2013. július 19., péntek

Túrógombóc karamellmorzsával és gyümölcsökkel

Már volt a blogon túrógombóc, most a régóta használatos karamellmorzsa miatt teszem fel újra, hihetetlenül feldobja! Szép is, és extra finom. Hátránya, hogy külön kell tárolni. Ha kifelejtjük a cuccot a férjünk ebédjéből (igen, a gondosan előkészített dobozka szépen figyel rám a gyümölcsszósszal és a morzsával a kávéfőző mellől), nem kell kétségbe esni. Le kell küldeni a boltba egy gyümölcsjoghurtért, vagy vaníliapudingért, és a ki nem felejtett ribizlivel is finom lesz.
MÉG valami: mivel ebben nincs cukor, vanília és citrom nélkül sós húsok köreteként is finom, fűszerezve, fél adagból levesbetétnek is királyság.



Hozzávalók:
500 gramm túró
3 egész tojás
120 gramm búzadara
egy citrom reszelt héja, 1 evőkanálnyi leve
egy vaníliarúd magjai

vaj
zsemlemorzsa
barnacukor



A tojásfehérjén kívül összes hozzávalót elkeverjük és betesszük a hűtőbe legalább egy, de inkább két órára pihenni. (Ezalatt a gríz megduzzad, felszívja a nedvesség nagy részét, és a tészta állaga plöttyből gombócozhatóvá válik.) A fehérjét habbá verjük, és a pihenés idő elteltével óvatosan a túróba keverjük


Egy nagy fazékba sós vizet teszünk főni, és elkezdjük a gombócokat gömbölyíteni nedves kézzel egy deszkára. Ha felforrt a víz, egy hosszú késsel beletoljuk óvatosan a gombócokat (ha felcsap a víz, mert ezt kihagytuk és kézzel pakolunk, tuti csúnya szavak a vége!), majd pár percig főzzük (összesen kb. 5 perc). Egyet vegyünk ki, és próbáljuk meg, akkor látszik, hogy puha-e.
Most a főzővízben hűtöttem ki, majd leszűrtem és jól záródó dobozba tettem.
A morzsához felolvasztom a vajat, ráöntöm a zsemlemorzsát és megszórom barnacukorral, majd aranyszínűre pirítom. Ekkor azonnal kiöntöm egy tányérra, mert a serpenyő hőjétől megégne. Finom ropogós, a gombóc legjobb része. Ha kihűlt, zárható dobozban tárolom. Nem keverem össze a gombóccal, mert megpuhulna.
Megmelegített lekvárral és gyümölcsökkel kínáltam.





2013. július 18., csütörtök

A legnyáribb paradicsomszósz

Végre eljött az igazi, édes, napérlelte paradicsomok szezonja. Muszáj persze piacra menni érte, ha nincs saját kerthez szerencsénk, vagy nem élünk Olaszországban, de megéri. Most a gödöllői piacon kaptam a többihez képest méregdrága áron, de ég és föld.
Annyira finom szósz lett belőle, hogy a majdnem 11 hónapos, aki soha még sózott ételt sem kap, egy hatalmas adag tökfőzelék és méretes őszibarack után kiabálva követelte az adagját (ok, botmixerrel az ő hammjai készültek régen, önhiba), és úgy szopogatta a durumtésztáról, mintha legalábbis túró rudi lett volna (amit amúgy nem ismer). És nagyon sokat megevett belőle tésztával együtt amolyan befejező fogásként. Hát az anyukája ízlését örökölte :-). (Fogyózós őrülteknek: zöldsalátával is király. Magában is.)
Nem mondom, hogy annyi munka van vele, mint a hámozott konzerv kinyitása, vagy a bolti megvásárlása, de nem is sokkal több.

Hozzávalók (4 személyre szűken):
650 gramm édes paradicsom
1 csokor újhagyma
1 kis fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
pici só
fehér bors
opcionális: friss bazsalikom és balzsamecet

Egy fazékban vizet forralok, beledobom a paradicsomokat, egy percig melegítem, majd hideg vizet öntök rá és lehúzgálom a héját.
Olívaolajon megdinsztelem a hagymákat, sózom, borsozom és az apróra vágott fokhagymát is beleteszem (nem kell nagyon aprózni, ott a végén a botmixer).
Rádobom a kockára vágott paradicsomot (magját is, nekem kell bele), és fedő alatt, a legkisebb lángon addig rotyogtatom, amíg elfő a leve. Botmixerrel egyneműsítem.
Mehet bele friss bazsalikom és egy kis löttyintésnyi balzsamecet, de most kihagytam, először főztem az idén, a paradicsom ízét akartam érezni.

2013. július 17., szerda

Joghurtos túrótorta

Mostanában kissé túltengenek nálam az édességek, de mit csináljak, ez a július egy ilyen hónap és még vannak ötleteim :-) Ez a torta a nagymamám 85. szülinapjára készült még a vakáció alatt, de feltenni nem tudtam eddig. Sajnos nem előző este csináltam, így a zselatin még nem kötött meg, de ha türelemmel vártam volna, szebb lett volna (a maradék már jól nézett ki). Szóval a külső ne tántorítson el senkit, az íze ötös, és ha nem kell ebédre adni a délelőtti sütit, a külseje is az lesz.

Hozzávalók (24cm-es tortaformához, nálam most szív alakú volt)
Az alaphoz
1 csomag zabkeksz
100 gramm vaj
100 gramm étcsoki

A citromos málnás réteghez
220 gramm görög joghurt (Bakoma)
200 gramm habtejszín (30%)
125 gramm túró
3 evőkanál porcukor
1 zselatin fix
1 lime héja
100 gramm málna

A meggyes ribizlis krémhez
220 gramm görög joghurt (Bakoma)
200 gramm habtejszín (30%)
125 gramm túró
3 evőkanál porcukor
1 lime héja
100 gramm ribizli
3 evőkanál meggylekvár
1 zselatin fix



A kekszet késes aprítóban összetörtem, az olvasztott vajjal és csokival összekevertem, a sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába tettem, majd betettem a hűtőbe pár percre.
A citromos málnás réteghez a joghurtot, citromhéjat, a túrót, a porcukrot és a zselatin fixet összekevertem, majd beleforgattam a keményre felvert tejszínhabot. Óvatosan belekevertem a málnát. Ráöntöttem a tortára és visszatettem a hűtőbe.
1 óra múlva a meggylekvárhoz hozzákevertem a joghurtot, a vaníliát, a cukrot, a túrót és a zselatin fixet. Ezután beleforgattam a keményre felvert tejszínhabot, a ribizlit és a már szilárd rétegre öntöttem. Tovább hűtöttem, majd díszítettem és szeleteltem.
Esetleg több cukrot is elbír annak, aki az édes ízeket kedveli.

Szőke Virág Judy fotók