Darázsfészek- NRP 3. és SAD 18.

A darázsfészek számomra a leginkább Nagymamához köthető süti, látom magam előtt, ahogy kivette a sütőből és mindennek, az egész folyosónak (verandának hívták) vaníliaillata volt. Akkor valahogy nem is rajongtam annyira érte, nagyon finom volt, de ennyi. Ma már értékelném sokkal jobban...mindenesetre a süti tökéletesen illeszkedik a SAD 18. kiírásába, ez egy igazi vidéki finomság. Sokféle verzió létezik, a mi környékünkön a töltelék vaj és cukor volt (semmiféle dió!), a lényeg pedig a sütés befejezése előtti vaníliás tejjel lelocsolás, amitől hihetetlenül puha és szottyos lesz és másnapra sem éri utol a kelt tészták keményedős végzete. Magában is tökéletes, de ha házi lekvárt adunk hozzá, még jobb. 

Még valami, utánaszámoltam, és több, mint 20 éve sütök kelt tésztákat, ez tök nagy büszkeségem, simán csinálom már úgy, mint a vidéki nagyik, "szemre" a tésztáját. Sőt, most le tudom írni a receptet, de ez az utóbbi idők legkönnyebb kelt tésztája lett, mert csak a kezemre és a szememre hagyatkoztam és nagyon alaposan kidolgoztam a tésztát. Ennyi a titka: sokat kell csinálni jó alapanyagokból, semmi margarin és mű vaníliás cukor. Még több kelt okoskodás itt.

Hozzávalók:

a tésztához

500 gramm liszt (kis BL80-as kenyérliszt sokat dob rajta)

kb. 250 gramm langyos tej

25 gramm  élesztő

csipet só

3 evőkanál cukor

2 tojás sárgája

50 gramm olvasztott vaj

a töltelék

50 gramm vaj

fél rúd vanília magjai

100-150 gramm barna cukor

a locsoláshoz

200 gramm tej

2 evőkanál cukor

vaníliarudak

A lisztet egy tálba szitálom (vagy öntöm), megsózom (ez nagyon fontos, a kelt tészta enélkül ehetetlen), majd a vaj kivételével az összes többi hozzávalót beleteszem és robotgéppel addig dagasztom, míg elválik az edény szélétől. Ekkor beleteszem a vajat és tovább dagasztom, míg fényes, hólyagos nem lesz. Lefedve kelesztem, míg a duplája nem lesz.

Amíg kel, a szobahőmérsékletű vajat elkeverem a cukorral és a vaníliával. Legyen krémes, kenhető, de nem folyékony.

A vanília héját a locsolásra szánt tejbe áztatom, megmelegítem az egészet és elkeverem benne a cukrot is.

A megkelt tésztát átgyúrom, majd a lehető legnagyobbra nyújtom, rákenem a cukros vajat, majd nem túl szorosan feltekerem, éles késsel felvágom és egy kerámiatepsibe teszem, amit előtte kivajaztam. Itt mehetnek a csigák viszonylag közel, mert jó, ha összeérnek a tejjel locsolás miatt.

A kész csigákat fél órát kelesztem a tepsiben (ez a konyha hőmérsékletétől is függ, legyenek jó nagyok, de figyeljünk, ha túlkel, az baj, kb. duplára nőjön), majd az előmelegített 170 fokos sütőbe teszem (nem légkeverésre). Mikor már elkezd barnulni, a vaníliás tejjel alaposan meglocsolom és teljesen megsütöm (kb. 20-30 perc az egész folyamat). (Egy évesekkel kiváló program a sütőbe bámulni és a levegőt szagolgatni, majd kemény szívű anyaként nem adni a cukros sütiből- ez már kevésbé kiváló rész.)

Ha kihűlt, bezsebeljük a dicséreteket. 

Svájci tejberizses pite

Osterchüechli- hát ez elég furán hangzik, nem? Mikor Mandulasarok receptjét olvastam, mégis tudtam, hogy muszáj megcsinálnom. Most jött el az ideje. Persze nem úgy, ahogyan ő írta, nekem ez egy kis maradékfelhasználó sütike volt, mert jóóóóó nagy adag tejberizst csináltam, és most újabb verziót akartam belőle a megszokottakon és a rizskochon kívül. Olyan pihekönnyű lett, hihetetlen!! Még, még, ilyet még sokszor!

Hozzávalók:

A tésztához  (12 db 10 centi átmérőjű piteformához)
250 gramm liszt
180 gramm vaj
3 evőkanál cukor
1 egész tojás
1 csipet só

A töltelékhez
400 gramm tejberizs

40 gramm cukor
60 gramm darált mandula
3 egész tojás
50 gramm tejszín
1 citrom héja

 A lisztet és a vajat, valamint a sót késes aprítóban egyneműsítettem, majd gyorsan hozzágyúrtam a többi hozzávalót, majd folpackba csomagolva behűtöttem egy háromnegyed órára. Utána 12 egyforma részre mértem, majd gyorsan kinyújtottam egyesével és a formákat kibéleltem vele, majd visszatettem a hűtőbe. (Az omlós tésztánál nagyon fontos, hogy hideg vajjal dolgozzunk és ne is melegedjen fel a kezünktől, mert ettől "szalonnás", élvezhetetlen lesz a kész süti.)

A tojásokat kettéválasztottam, a sárgáját a cukorral habosra kevertem, majd beletettem a mandulát, citrom héját és a tejszínt, végül a tejberizst. A tojás fehérjéből kemény habot vertem és óvatosan hozzáforgattam.

A sütőt 180 fokosra előmelegítettem, a pitéket kivettem a hűtőből, megtöltöttem, és 20 perc alatt barnára sütöttem. Az eperszósz kis citrommal feldobja!

Ha nem az eredeti recept szerint dolgozunk, a kész tejberizs cukortartalmát vegyük figyekembe, nehogy túl édes legyen!!

Tejberizs, eperszósz

Tegnap az eperlekvár főzése után már nem voltam olyan motivált a főzésben. Enyhén szólva...jó, jó, szeretek főzni, de hat kiló epret megtisztítani már nekem is sok. Kivételesen azonban volt vacsora kívánság: tejberizs. Nagyon megörültem neki, szinte nulla munka, mégis nagyon fincsi. És ha kiszolgálta magát vacsoraként, desszertként kis átalakítással új örömöket fog okozni a megmaradt része.

Hozzávalók:
A tejberizshez:
kerekszemű rizs,
só
tej
tejszín
vaníliarúd
cukor

Az eperszószhoz:
eper
cukor
1 lime leve

Szándékosan nem írok mennyiségeket, hiszen annyi minden függ a rizs minőségétől. Ami a legfontosabb. Régen nem tudtam tejberizst főzni, mert nem tudtam, hogy hosszúszemű rizsből nem lesz jó. Szóval egy teflon lábas aljára szórjunk 1-2 marék rizst, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje és még egy ujjnyi legyen rajta. Sózzuk meg, tegyük mellé a vaníliarudat és kezdjük el alacsony lángon főzni. Ha elfőtte a vizet, adjunk hozzá tejet, és mindig főzzük el a folyadékot, gyakran kevergetve. Ha már majdnem puha, adjunk hozzá egy kis doboz habtejszínt, majd mielőtt elzárjuk a gázt, még egy kis tejet, majd immáron hő nélkül lefedve várjuk  meg a tökéletes puhulást. Az utolsó tejmennyiséggel garantáljuk, hogy ne száradjon ki.

Ez így már tökéletes megenni, de fel is turbózható.

Ha hideg desszertnek adjuk, érdemes jókora adag házi vaníliapudinggal, vagy felvert tejszínhabbal lazítani, mennyei édesség kerekedik belőle, amit csokival, gyümölcsökkel tovább fokozhatunk.

Az eperszósz még egyszerűbb, a hozzávalókat feltesszük főni, ha már puha, kicsit átmegyünk rajta botmixerrel és sűrűsödésig főzzük.

Tálalás: a tejberizsre eperszószt csorgatunk, egy szem eperrel díszíthetjük és kész is.

Eperlekvár 3 ízben: egyszerűen, vaníliásan, lime-al

Múlt héten olvastam Limara felhívását, hogy eper rendelhető Tahitófaluból. Már régen terveztem, hogy idén újra befőzök, mert a tavalyi év kimaradt, csak arra vártam, hogy azért lehetőleg ne aranyárban adják az epret. Nagyon elégedett voltam a kiszállított gyümölccsel, illatos volt, nagy szemű és csodálatosan édes. 3 féle lekvárt csináltam, egyik finomabb volt, mint a másik. Évek óta a Dr.Oetker zselésítőit használom, a cukor mennyisége a harmada, mint anélkül, és az egy perc főzés szimpatikusabb, mint órákig rotyogtatni és minden ízt és vitamint elfőzni. Jók lettek szerintem!

 Hozzávalók:
Az egyszerű eperlekvárhoz
1250 gramm tisztított eper
350 gramm cukor
Dr.Oetker dzsemfix extra 3:1

A vaníiliás eperlekvárhoz
1250 gramm tisztított eper
350 gramm cukor
Dr.Oetker dzsemfix extra 3:1
2 rúd vanília magjai

A lime-os eperlekvárhoz
1250 gramm tisztított eper
350 gramm cukor
Dr.Oetker dzsemfix extra 3:1
2 lime héja lereszelve

Mindháromnál ugyanúgy kezdtem, az epret beáztattam, majd váltott vízben alaposan megmostam, majd kiszedtem a csumáját és egy nagy fazékba öntöttem. Rámértem a cukrot, majd a dzsemfixet, és feltettem főni. Az ízesítőket is ilyenkor adtam hozzá, majd amikor felfőtt, 1 percig főztem, folyamatos kavargatás közben. Mikor kész lett, leszedtem a habját (nem muszáj, de elszíneződik és elrontja a szép lekvárt), majd üvegekbe öntöttem, és 5 percre fejre állítottam. Mikor kihűlt elpakoltam. Nem nagy munka, és a boltinál ezerszer finomabb!

Epres majdnem-tiramisu

Szeretem ám a kihívásokat, simán! Például mikor egy eper rajongónak epres tiramisut akarok csinálni, de tudom, hogy gyűlöli a mascarponét, mert valami hülye magyar sajtnak nevezte el, mikor itthon is divatba jött. És azóta sem tudom ám elfogadtatni, hogy az csak egy sűrű tejszín gyakorlatilag és rengeteg süti barátja (meg az enyém), nem és nem. Szóval valami hasonlót szerettem volna, és egész jó is lett, csak ne várjunk tiramisu ízt. Viszont viszonylag olcsó és nagyon gyors édességnek beválhat! Málnával még jobb lesz!

(És kihívás nem gusztustalanul kinézni egy ilyen sütinek kiszedve...hát ez már kevésbé jött össze, de mondom, elfogy simán).

Hozzávalók:

500 gramm eper

3 tojás sárgája

100 gramm cukor

40 gramm étkezési keményítő (vagy egy csomag pudingpor)

1 vaníliarúd kikapargatott magjai

500 ml tej

500 ml tejszín

1,5 teáskanál zselatin

1 citrom leve

porcukor

200 gramm babapiskóta

Elsőként a tojás sárgáját, a cukrot és a keményítőt kb. 1 dl tejjel elkeverjük, majd hozzáadjuk a vaníliát, egy csipet sót és a maradék tejet, majd sűrűre főzzük és hagyjuk kihűlni.

A megtisztított eper nagyjából 3/4-ét összeturmixoljuk és elkeverjük a pudinggal.

A tejszínt kemény habbá verjük (segíthetünk 1-2 habfixszel is), majd belekeverjük a 2 evőkanál vízben feloldott (és olvadásig melegített) zselatint is, végül az egészet az epres pudingba keverjük óvatosan.

A citrom levét kinyomjuk, hozzáadunk annyi porcukrot, hogy ne legyen savanyú, majd 1-2 evőkanál vizet is.

Egy mély tál aljába babapiskótákat fektetünk, mindegyikre locsolunk 1 teáskanál citromlevet, majd rávágunk pár szem epret, és ráteszünk pár kanál eperkrémet. A rétegezést addig folytatjuk, míg minden el nem fogy.

Jól behűtjük, hogy az ízek összeérjenek, egy éjszaka tesz neki a legjobbat.

Szőke Virág Judy képei